Programok

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény


ÉRSEKI PALOTA (2016.07.20. - 2016.12.31.)

Az ország második leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye várja az érdeklődőket a királynék városában. Bővebben Rövidebben

Érseki Palota

Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és a mecénás Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. A Palota a mindenkori veszprémi püspök lakóhelye.

A Püspöki – 1993 óta – Érseki Palota belső tereit az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymbal által 1772-ben festett mennyezeti freskók a négy évszak allegorikus alakjával, Rudolf Steiner veszprémi és sümegi várábrázolásai és a Koller Ignác által Párizsban készíttetett metszetek díszítik. A Palota gipszstukkóit 1993-1996 között Felhősi István és Král Éva restaurálta, ekkor kerültek elő a virágfüzér-díszítések.

65.000 kötetes, főként latin nyelvű könyvárát és a gazdag levéltári anyagot Hornig Károly 17.000 kötetes gyűjteménye és Koller Ignác püspök patinás, barokk könyvtárszobája gazdagítja. A könyvgyűjteménynek ma az Érseki Könyvtár ad otthont. A Palota látványossága az Erzsébet királyné fogadására Párizsban készült gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és a Ferenc József fogadására szintén Párizsból rendelt empire stílusú, eredetileg szarvasbőr ülőgarnitúra. Ferenc József többször járt Veszprémben és környékén hadgyakorlaton. A lépcsőház falán Csikász Imre veszprémi szobrászművész Ferenc József 1908. évi hadgyakorlatának emlékére készített bronz domborműve látható. Gazdag a Palota Habsburg-kori gyűjteménye és keleti főpapi diplomáciai emlékei.

 


Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

A Gyűjtemény reneszánsz, barokk ötvös-, ortodox liturgikus tárgyait, faszobrait, grafikáit, liturgikus textiljeit, közöttük Padányi Biró Márton miseruhagarnitúráját, Bánáss László püspök /1888-1949/, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, zenei doktor és Klempa Sándor apostoli kormányzó /1898–1985/, bölcsészdoktor gyűjtötte össze az egyházmegye templomaiból, plébániáiról. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. Ő kezdetben püspökként, majd 1993-tól érseki rangban állt az egyházmegye élén. A Gyűjtemény alapító igazgatója Márton Antal kanonok volt, aki hatalmas szervező munkával alakította ki a sokféle műtárgy raktári rendjét, szakmai feldolgozását és folytatta a gyűjtést.

A Gyűjtemény őrzi a magyar királyné-koronázás több liturgikus koronázási műtárgyát, közöttük Vetési Albert püspök /?1410–?1486/ Velencében készült 15. századi miseruháját, a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát, melyet Erzsébet királyné ajándékozott az őt koronázó Ranolder János veszprémi püspöknek; az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Zita királyné koronázási ajándékát: Hornig bíboros pásztorbotját, IV. Károly kelyhét, melyből a budaörsi csata előtt áldozott; Mindszenty bíboros veszprémi püspöki tárgyait, a firenzei és a velencei reneszánsz festészet, az orosz és a szerb ikonművészet, a bakonyi üveghuták, a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit, Albrecht Dürer tanítványainak műhelyében készült metszeteket és több közel- és távol-keleti, főként török, arab és japán műtárgyat.

A Gyűjtemény feladatkörébe tartozik a várban lévő egyházi műemléképületek: az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Szent György-kápolna és a Piarista templom látogathatóságának és kiállításainak megszervezése, az Érseki Palota állandó enteriőr kiállításának gondozása, a műtárgyvédelem szakmai ellátása.


Gizella-Kápolna

Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.


Szent György-Kápolna

1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészek kerültek elő, a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször említett kápolna szentélye patkóalakú volt. Eredetileg a kápolna minden szögletében hasonló háromnegyedoszlop állott, de ezekből csupán még egy maradt meg a szentéllyel szemben lévő főbejárat déli oldalán. Az egyik legkorábbi, 1358-ból származó oklevél szavai szerint: „a kápolna…faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve…” Az oszloplábazatok és sarokleveleik az első okleveles építésnél korábbi építésre utalnak, az építés korát a kutatók a 13. század első harmadában vélik lehetségesnek, tehát a Gizella-kápolnáéval egy időben.


Piarista és Helyőrségi Templom

A Piarista templom 1828-1836 között épült, belső festése 1840 körül fejeződött be. A klasszicista stílusú templom utcai homlokzatát négy ión oszlopon nyugvó párkány zárja. A párkány sarkain klasszicista vázák állnak, közrefogva a viszonylag kicsiny, jellegzetes sisakú tornyot. A homlokzaton a piaristák jele, Maria Méthér Zheou (Istenszülő Mária) görög betűs rövidítése és a kapu felett az építés éve olvasható római számmal: MDCCCXXXIII (1833).

A Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templomot 1901-ben felújították, újrafestették. Az egyhajós, két boltszakaszú templomteret csehsüvegboltozatok fedik. A szentély falaira Szent Imre és Szent László egészalakos képét Bucher Ferenc veszprémi festő készítette 1840-ben. A mennyezeti freskókat Szirmai Antal festette: Jézus mint az utolsó ítélet bírája, Kalazanci Szent József, Jézus a kisdedek között. Az oltárképet Rudolf Steiner festette a 20. század elején. Témái: Jézus, a jó pásztor, Kalazanci Szent József és Boldog Pirotti Pompilius (piarista pap volt, meghalt 1756-ban.)


Szent Mihály Székesegyház

1001-ben említi oklevél először a Szent Mihálynak szentelt egyházat. Az első templom Gizella királyné várának szomszédságában épült. A Szent István-legenda Gizella buzgóságát, jótéteményét dicsérve azt írja: „Mindenekfölött bizonyítja a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapjából kezdve, aranyban, ezüstben mindennel, ami az isteni szolgálatra kívántatik s különféle szent öltönyökkel nagyszerűen felékesített.” A kutatások szerint a veszprémi püspökséget Szent István, a székesegyházat Gizella királyné alapította. A székesegyházban őrizték a királyné trónszékét és a 13. századig egy női koronát, melyet II. András a szentföldi háborúban elzálogosított. A székesegyház őrzi Gizella királyné karcsont-ereklyéjét. A mai épületben fellelhető az ősi székesegyház, amely a 11. század folyamán, többszöri változtatással épült.


Látogatói Információk:

Nyitva tartás:
A Szent Imre Piarista és Helyőrségi templom kivételével a műemléképületek és a kiállítások május 6. és október 31. között naponta 10 órától 18 óráig látogathatóak.
A Piarista templom hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között látogatható.
November 1-jétől május 5-ig előzetes telefonon (+36 88 426 088) vagy emailen (info.boldoggizella@gmail.com) történő bejelentkezéssel látogathatók a műemléképületek és a kiállítások.

Bővebb információk és leírások: gizellagyujtemeny.hu

Cím: Veszprém, Vár utca
E-mail: info.boldoggizella@gmail.com
Telefonszám: +36 88 426 088
Honlap: http://gizellagyujtemeny.hu/
Esemény időpontja:2016.07.20. - 2016.12.31.
Szervező neve: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 35.
Szervező tel.: +36 88 426 088
Szervező E-mail: info.boldoggizella@gmail.com
Szervező Weboldal: http://www.gizellagyujtemeny.hu
Érdeklődési kör