Aktualitások

Kegyeinkben őrzött 1000 év - Séd-völgy újra Szűz Mária oltalmában


Kegyeinkben őrzött 1000 év - a Séd-völgy újra Szűz Mária oltalmában

A város kulturális bölcsőjeként vált ismertté a Séd-völgy, hétköznapibb nevén, a Veszprémvölgy, melyet jeles tudósaink, Cholnoky Jenő, Rhé Gyula, és Gutheil Jenő kanonok neveztek el. Bővebben Rövidebben

Nem újkeletű a völgy népszerűsége, hiszen az 1930-as években Gutheil kanonok, városunk jeles történeti írója is utalt rá, és az egyik jeles városi lapban felhívta a figyelmet, hogy az első nőnevelő intézet feltárásán serényen dolgoznak és vélhetően nagy kincsek is rejlenek a föld alatt. Felkarolva a területet, Gutheil kanonok szerencsére nem szorgalmazta, hogy az akkori magánkézben lévő terület egy pesti társaságé legyen, hanem inkább arra fektette hangsúlyt, hogy a város az akkor közelgő Szent István Jubileumi év alkalmából feltárja, és láthatóvá tegye a vendégfogadó veszprémi közönség és az ideérkező országos protokollszemélyek számára. A cél az volt, hogy büszkélkedhessen az ezeréves Veszprém. Ennek a koraközépkori kolostornak az az érdeme, hogy Gizella királyné az itt élő görög-ortodox apácákkal együtt, e falak között hímezte azt a miseruhát, melyet I. István királyunk a koronázáson viselt. A messzire szakadt királynénak szüksége volt egy kis hazai légkörre, a pogány magyar társas életben egy kis keresztény oázisra, ahol jól érezhette magát, ezért hozatta magával Bajorországból a görög-ortodox apácákat is. A Veszprémvölgyi apácazárda, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel, egy időben épülhetett a székesegyházzal. Esztergom mellett a királyné második otthona lett. Ebben a zárdában nevelték az első keresztény nőket, lányokat. Itt szoktatták őket a hit igazságain kívül a nyugati általános műveltségre, a finom modor, a jó izlés, és a kézimunka titkaira. Az első oltáregylet 1000 évvel ezelőtt nem kis feladatot rótt a monostor lakóira. Az épülő templomoknak egyházi ruhákkal történő ellátása Gizella királyné kedves gondja lett. Az itt készült koronázási palást az ő munkájukat dicséri. Itt vált a Veszprémvölgyi kolostor Gizella királyné vezetése alatt Magyarország első, áldásos tevékenységű oltáregyletévé. A kolostor a török időkig Szűz Mária oltalma alatt állt, majd a törökvész megjelenésével az apácák kénytelenek voltak Körmendre menekülni. A birtokukat 1625-ben II. Ferdinánd a győri jezsuitáknak adományozta, akik a kolostor addig feldúlt köveiből építették meg templomukat. 1753-ban nagy eseménynek voltak tanúi a korabeli veszprémiek az akkor épülő templom falai között. Mennyei fényben úszott, mintha ezer és ezer apró gyertya világította volna be a falakat, de valami szépen zengő harangszó is hallatszott, hogy az ott járók napokig is elhallgatták volna.  Még talán Szűz Mária utolsó könyörgő üzenete szólhatott a helybélieknek. 1773-ban II. József parancsára a jezsuiták rendjüket felszámolták, így a templom építése örök időkre befejezetlen maradt. 1778-ban a köveket és az építőanyagot az akkor épülő vörösberényi kolostornak voltak kötelesek átadni. A gazdátlanul maradt területet az évszázadok alatt többször is túrták idegenek, kincskeresők. A legutóbbi, millenniumi feltárást követő első évtizedekben ismét Szűz Mária intő üzenete köszönt ránk azáltal, hogy a területet a XXI. század veszprémi polgárai és a városvezetés újra a kegyeibe veheti.

A Mária szobor a város egyik legkisebb utcájában, a Benedek-hegy alatt a Nyugati –Séd völgyben, egy régi iparosház belső, utcáról nem látható kőkerítése tövében emelte fel tekintetemet. Felismerve a szobor nagyságát és értékét, a ház tulajdonosával, Rákosné Gerbovits Terézzel biztonságos helyre helyeztük, majd művészet-történészekkel konzultálva megelőlegeztük a szobor sorsát. A felújításában Fekete Attila kőszobrász jeleskedett.  A városnak felajánlva a Kolostorok és Kertek Kft., illetve Márfi Gyula érsek és VMJV Önkormányzata gondozásában, Némedi Lajos alpolgármester  együttműködésével kerülhetett újra egykori helyére, s üdvözölheti az idelátogatók, mai modern korunk keresztény hívőit, a gyógyulni vágyókat, a jövőben itt áthaladó Mária út zarándokait, a turistákat.

Kívánom, hogy a XXI. században immár újra Szűz Mária oltalmában, a mai veszprémiek kegyeiben teljen a már elmúlt történelmi, és majd az utódainkra váró elkövetkezendő 1000 év.

Jákói Bernadett
helytörténeti kutató, idegenvezető
Veszprém

 

Érdeklődési kör