Programok

Kulturális Ajánló


Kulturális Ajánló (2016.03.21. - 2017.03.26.)

Rendszeresen frissülő, kulturális ajánlataink közül válogathat. Bővebben Rövidebben

Maurer Dóra - A megfigyelés tárgya című kiállításmegnyitó

 

Köszöntőt mond:
Hegyeshalmi László
a Művészetek Háza Veszprém igazgatója

A tárlatot megnyitja:
Geskó Judit
a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének vezetője

A kiállítás kurátorai:
Maurer Dóra
Pőcze Attila
Hegyeshalmi László

 

Maurer Dóra Munkácsy-, és Kossuth díjas grafikus, festő, filmkészítő, művésztanár. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Professzor Emeritája. Művészet szervező. A magyar neoavantgárd jeles képviselője. Most, a tavalyi nagysikerű londoni White Cube-beli egyéni kiállítása után, a veszprémi Modern Képtár – Vass László Gyűjteményben állít ki.

 

A figyelés tárgya

Maurer Dóra egyik alkotó énje játékos, szellemes, nőies, a másik ezzel szemben határozott, egzakt és rendszeres. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a 70-es évektől kezdve Magyarországon is megrendezésre kerültek konkrét, szisztematikus és szeriális művészeti kiállítások. Maurer szeriális művei viszont ritkán nélkülözik a konceptuális elemet, példa rá az a sorozata, melyben a fehér alapon festett színes sávok az egyes vásznak keretét követik, azonban a keret jobb oldali függőlegese „eltolódott” a következő képfelületre.

A konkrét művészet körébe tartoznak a kváziképek is, mely műtípus ugyancsak eltolódásokkal kapcsolatos, és a mágikus négyzet vizsgálatára vezethető vissza. Maurer magyarázata szerint: „A kiindulás és a színtér egy 5:4 arányú, derékszögben lehatárolt terület, amelyet függőlegesen és vízszintesen vonalháló oszt 10x10 egységre. Ezen a területen két vele egybevágó sík réteg fekszik. Mindkét réteg négy egyenlő mezőre tagolódik, az alsó réteget meleg, a felsőt hideg színű vonalak jelzik, ezek a szabály alapján történő odébbtolás elemei. A mezők sorban, egymás után egyet lépnek balról jobbra haladva a hálózat egységei szerint. A hideg színek átlós, a meleg színek vízszintes-függőleges mozgatásával bonyolult takarási helyzetek jönnek létre.”

A kvázikép szerencsés kifejezése annak, hogy ezek a festett művek nem igazán képek (nem „leképezései” vagy „ábrázolásai” valaminek). Ebből „kép”-készítésre a legkülönfélébb lehetőségek kínálkoznak: az egymáson elcsúsztatott elemekből kinagyítás, „szétvetítés”, anamorfózisok, „lágy sarkok”, 1986-tól a képvetületekből az „üres” mezők kivágása és ezáltal valódi, átlátható térrácsok kialakítása, a rács-konstelláció szabálytalan idomokra való széttördelése. A módszer mindeddig legigényesebb alkalmazása a buchbergi kastélyban megvalósított Tér quasi kép (1982), ahol Maurer egy előzetesen síkban szerkesztett konstellációt vetített rá egy szabálytalan boltíves helység falaira és padlójára, nem törődve a tér egyedi adottságaival. (A munkát dokumentáló Térfestés című film 1983-ban készült el). Az esztétikai koncepció „ráerőltetését” a környezetre szinte „jóváteszi”, azaz visszájára fordítja azokban a megoldásokban, amelyeknél Maurer az oldalról, erős rövidülésben látott ábrát újra megfesti.

Maurer a buchbergi festett térben kezdte először megfigyelni kváziképei színvilágának a változó megvilágítás hatására bekövetkező módosulásait. A nyolc választott színből álló rendszerábrák színváltozásait újra meg újra megfestve jutott el egyfajta Hommage à Monet sorozathoz, amelyet „relatív kváziképek”-nek nevezett el. „... a relatív Quasi-kép az impresszionizmus értelmében vett kép - Hommage à Monet - a maga tört, illetve felizzított, átfordult színeivel, metafora-színekkel, amelyek teret adnak az asszociációknak. (...) Az eredeti, standard Quasi-kép-színek alig kevert, fogalmi, ipari színek.

A fényváltozások egy másik, külső rendszerrel hatják át őket, aminek következtében szinte definiálhatatlan minőségekké válnak. A standardszínek elevenek: változásra képesek, minden körülményre válaszolnak. A relatív Quasi-képek színei tapasztalati színek, a továbbiakban már elnyelik a szélsőséges fényviszonyokat, kialszanak. A szín-változások megragadásának két útját tudtam elképzelni: az egyik az, hogy lassan váltakozó mesterséges színes fénnyel világítok meg egy erre a célra készült nagyméretű Quasi-képet és a szín-átfordulások optikai szenzációját a néző szemeláttára idézem elő. A másik, hogy a természetes fény színhőmérséklet változásainak hatását egy alkalmas Quasi-kép standard színein, mintegy állandó készültségben megfigyeljem és a lehető leghívebben rekonstruáljam.” A kvázikép-koncepció állandóan fejlődik, hiszen már 1991 táján függetlenedni kezdett a falsíktól (Lecsúszott Quasi-kép) sőt, mint a művész egy feljegyzésében megjegyzi, „kérdésessé vált a kiinduló színek minősége is”. A színek együttműködésének meglepő hatásrendszerét, a színkeverés additív és szubtraktív módjának a szem érzékelésére apelláló terek és egyben az időre is érzékeny lehetőségeit Maurer az elmúlt évek során műveiben tételesen is végigkísérletezte.

Веkе László

részlet és aktuális kiegészítés Maurer Munkák 1970-1993 című katalógusában megjelent tanulmányból

 

A kiállítás megtekinthető 2017. október 28-ig.
Naponta 10-18 óráig, szünnap vasárnap.

 

 


Herendi Porcelanium

A Manufaktúra 1826-os alapítása óta sokan szerették volna megismerni a herendi porcelán alkotások készítésének titkát. Mára ez az álom valósággá vált! Lehetőség nyílik arra, hogy a látogató a világon egyedülálló, különleges kiránduláson vegyen részt a Porcelanium épületegyüttesében.

A minimanufaktúrában a vezetett túra első állomása a vetítőterem, ahol egy 3D film megtekintésével rövid utazást tehetünk a Herendi Porcelán világába. A vetítést követően testet öltenek a filmen látottak. Szemtanúi lehetünk, miképp lesz a nehéz masszából könnyű, törékeny porcelán, miképp formázzák, korongozzák és festik az életre kelt anyagot.

A Múzeumba a hangulatos Porcelanium téren át vezet az út. A múzeum a herendi porcelángyár történetét, az általa alkalmazott technológia fejlődését mutatja be, részben termékei, részben régi iratok, fotók, oklevelek, plakettek segítségével. Egyúttal megtekinthetjük Magyarország legrégibb, világhírű porcelángyárának termékeit, külön csoportosítva a legszebb, legsikeresebb motívumokat, valamint a különböző korokban, különböző alkotók által készített termékeket.


Szurcsik József – Bálványok és hősök című kiállítás

 

A kiállítás válogatást mutat be Szurcsik József több évtizedes munkásságából, amelynek fő témája az ember. A művészt pályája kezdetétől foglalkoztatják társadalmi és pszichológiai kérdések, a lélek gyötrelmei, az egyén viszonya a hatalomhoz, a társadalomhoz, környezetéhez. A magányosság és az együttlét, az összetartozás és elkülönülés, illetve szembenállás is gyakran megjelenik munkáin.

Személytelen, szimbolikus emberi motívumai művein sajátos formában öltenek testet, különös módon olvasztja össze azokat a környezet elemeivel. Munkáira oly jellemző agglutinációi, szürreális képzettársításai az egyén belső világának és a külvilágnak sokszor lehetetlen kapcsolódásait, az élethelyzetek abszurditását tárják elénk.

A mértani formákkal, építmény-szerű alakzatokkal egyesülő, összenövő arcok a mozgásterek szűkösségét, a környezetünkben megmerevedő és bennünket is magukhoz idomító struktúrákat jelképezhetik, s a páronként vagy sorfalszerűen egymás mellé rendelt figurák egymásrautaltságunkat, sztandardizált viselkedésformáinkat is leleplezik.

A 80-90-es években készült grafikai sorozatain ifjúkorának élményét, a rendszerváltás előtti puha diktatúra embertelen beidegződéseit, s a hatalom képviselőivel való számvetést foglalja képi szimbólumokba. Későbbi festményein az agglutinációkkal, összenövésekkel továbbra is változatos formákban jeleníti meg lelki és tudati sokféleségeinket. Brutális kegyetlenséggel, bizakodva vagy közömbösen tekintenek maguk elé bálványai, esendő hősei.

Néhány képén a rétegzettség, a rejtőzés, feltárulás, a dolgok mögé pillantás lehetősége vetődik föl. Az az összetettség, ami ráébreszt minket, hogy mindennek, amivel ma szembesülünk múltja, előélete van, a múlt a dolgok szerves részét képezi, még ha nem is veszünk róla tudomást. 

Az utóbbi években Szurcsik József felhagyott a korábbi képeit jellemző színességgel, fekete-fehér képeket festett, tárgyszerű hűséggel megformálva alakjait. Kietlen, zord tájak veszik körül a figuráit, akik kényszereiket, előítéleteiket, a rájuk nehezedő nyomást koponyáikat torzító teherként viselik.

Molnár Erika művészettörténész

A kiállítás megtekinthető: 2017. szeptember 2. naponta 10-18 óráig, szünnap: hétfő


INGYENES VESZPRÉM SÉTA JÚLIUS 19-ÉN

2017. július 19-én, kedden, 18:30 órától az Utcazene Fesztiválhoz kapcsolódóan ingyenes garantált városnézést szervezünk helyi, profi idegenvezetők közreműködésével.

Az ingyenes gyalogos városnézés keretében Ferenczik Brigitta és Kilár Boróka szakavatott idegenvezetők mutatják be Veszprém nevezetességeit és történelmi értékeit az érdeklődők számára.

18.30 órakor a Szentháromság térről induló séta során a Várnegyed északi részével, a Szerelem-szigettel és a Margit-romokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. 

A séta minimum 5 fő részvételével indul.

A városnézések során együttműködünk a veszprémi idegenvezetőkkel (www.idegenvezetok-veszprem.org).

Érdeklődni a Tourinform Veszprém irodájában, a 88/404-548-as telefonszámon vagy az info@veszpreminfo.hu e-mail címen.

Mindenkit sok szeretettel várunk!

(A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.)

Cím: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
Esemény időpontja:2016.03.21. - 2017.03.26.
Szervező neve: Tourinform Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
Szervező tel.: +36 88 404548
Szervező E-mail: info@veszpreminfo.hu
Szervező Weboldal: http://veszpreminfo.hu
Érdeklődési kör