Programok

Kulturális Ajánló


Kulturális Ajánló (2016.03.21. - 2017.12.31.)

A Királynék Városának állandó kulturális ajánlata. Bővebben Rövidebben

A veszprémi Művészetek Háza - a kortárs művészetek otthona, a Veszprémi Vár elején lévő barokk épületegyüttesben található. 

Modern Képtár - Vass László Gyűjtemény

A 2003-ban megnyílt Vass-gyűjtemény a legjelentősebb hazai műegyüttes a konstruktivista szemléletű alkotók munkáiból. A gyűjteményben megtalálhatóak Barcsay Jenő, Deim Pál, Haraszty István, valamint Josef Albers, Jesus Rafael Soto, Max Bill alkotásai. A gyűjtemény galériájában időszaki kiállítások nyílnak.

Aktuális kiállítás: Erdélyi Gábor Hordozó 2.0


Tegulárium

A Dubniczay-Palota pincéjében kapott helyet a Tegulárium: az írott, karcolt, sablonban készült monogramos, pecsétes, címeres téglákat és különleges tetőcserepeket bemutató tárlat. A kiállítás a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználását, valamint a téglagyártás régi eszközeit.


Csikász Galéria

Időszaki kiállításoknak helyet adó galéria. Feladata a kortárs képzőművészet megismertetése és bemutatása.

Aktuális kiállításKonstellációk - Matéria Művészeti Társaság kiállítása


Dubniczay palota

A palotát Dubniczay István kanonok építtette 1751-ben. Az épület, a Szentháromság téren,  Veszprém egyik legszebb barokk emléke. A palotát története során többször átépítették. Dubniczay István kanonok püspöki parancsra egytraktusos, egyemeletes házat építtetett. Szimmetrikus ablaktengelyes, timpanonos oromdíszén két angyal tartja a Jó Tanács Anyjának képét. A feltárások során istálló, várfal, ágyúbástya, kazamata nyomaira bukkantak. A palotában a restauráció során jó állapotú, aprólékosan kidolgozott díszítőfestéseket tártak fel.


Várgaléria

Aktuális kiállítás: Bokros László - Lidércfény (2017.11.17 - 2018.01.28.)


Elérhetőségek:

+36 88 425 204
arthouse@arthouseweb.hu

http://www.arthouseweb.hu

 

 

A Laczkó Dezső Múzeum sokszínű és érdekes kiállítóhelyeire invitáljuk a történelem és kultúra iránt érdeklődőket.

Laczkó Dezső Múzeum
(8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.)

Történeteket, életeket mesélünk el a múltból, a jelenből és a jövőről: hiszen „historia est magistra vitae”. A megyében legjelentősebb és legrégebben alapított múzeum első leletei 1903-ban kerültek a gyűjteménybe, az Erzsébet liget hűs fái közt megbúvó épület falai közt pedig 1925-től várjuk a látogatókat. A múzeum 330 000 darabból álló gyűjteménye felöleli Veszprém és Veszprém megye néprajzát, régészetét, történelmét, képző- és iparművészetét, irodalomtörténetét valamint igen jelentős a numizmatikai gyűjtemény is.

Állandó Kiállítás

Szellem a tárgyban...,a helyben...,a képben

Időszaki kiállítások:

Kincsek "Szent Gellért sziklája" mellől - Ásatások Bakonybél kora története nyomán (2017.06.24 - 2017.12.30.)

Szent László emlékezete (2017.05.10 - 2017.12.30.)

Bolygón innen, Földön túl - A kis herceg (2017.09.29 - 2017.03.04.)

"Ez vagyok, ez a formám" - Kondor Béla, a grafikus (2017.10.19 - 2018.01.21.)


Bakonyi ház
(8200 Veszprém, Erzsébet sétány 3.)

A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak.

Állandó KiállításIdőtlen idők?!


Hősök Kapuja
(8200 Veszprém, Vár u. 2.)

Az 1939-ben felavatott és 2013-ban felújított Hősök Kapuja kiállítóhelyen a látogatók megismerkedhetnek az épület históriájával, emellett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetével. 


Tűztorony
(8200 Veszprém, Vár utca 9.)

A veszprémi vár DNy-i végén emelkedik a vár egyetlen tornya, a 48 méter magas, úgynevezett Tűztorony. A torony törtkőből falazott, hengeres része feltehetően középkori, de pontos építési idejét nem ismerjük. A torony alapozása a Várhegy előtti tér szintjén nyugszik, bejárata viszont az alapozástól több méter magasan, a vár belseje felől nyílik. A torony alaprajza legkorábban Giulio Turco császári hadmérnök 1570 táján készült felmérési rajzain látható. A 17. századi vármetszetek a Tűztorony helyén egy zömök tornyot ábrázolnak. A Tűztorony mellett épült meg 1660 táján a vár jókora DNy-i sarokbástyája.


Várbörtön
(8200 Veszprém, Vár u. 19.)

Az „Élet a mínusz harmadikon, Várbörtön a 21. században” című új állandó kiállítás nem „csak” a várbörtönről, mint épületről és érdekességről szól, hanem több izgalmas témát mutat be. A tárlatban látható egy Mindszenty József-emlékszoba, a fogvatartottak életét és a várbörtön történetét bemutató kiállítási egység, a „Bakonyi betyárok a pandúrok kezén” című tárlat, továbbá megtekintetők a cellák, a kápolna, a kilátó, a parancsnoki szoba és a vizesblokk. Emellett interaktív filmvetítés várja a látogatókat.

Állandó KiállításÉlet a mínusz harmadikon – várbörtön a 21. században

2015. október 23-án a Várbörtön állandó kiállítása új tárlat-egységgel gazdagodott, amely az ’56 után a bitófák árnyékában címet viseli.

A tárlat 1956-tól 1967-ig, az utolsó kivégzésig mutatja be a megtorlás időszakának egy-egy lényeges, Veszprém megyéhez kötődő momentumát. A látogatók megismerkedhetnek Brusznyai Árpád életével, a deportálások menetével, valamint két üggyel, a Vaczkó és Hamusics perrel – mindkét eset 1956-hoz kapcsolódik. Ezekben az ügyekben fegyveresen elkövetett összeesküvés miatt nyomoztak a hatóságok 1966-ban. A kiállításban természetesen megemlékeznek azokról a hősökről, akiket az ’56-os szerepvállalásukért a rezsim halállal büntetett.

A kiállítást színesítik azok az értékes relikviák, amelyeket Brusznyai Margit, Brusznyai Árpád lánya adományozott a Laczkó Dezső Múzeumnak.

​Elérhetőségek:

+36 88 788 191

info@ldm.hu

www.ldm.hu

 

Liturgikus kiállítótér

A ház második emeletén készült a tetőtéri galéria, ahol betekintést nyerhetnek a Főegyházmegye hétköznapjaiba és megismerkedhetnek a liturgikus tárgyak mindennapi használatával. Multimédiás eszközökkel megidéződik a liturgikus naptár, megtekinthetik az egyházi szertartás eszközeit, a Veszprémi Főszékesegyház kottatárát és meg is hallgathatják az abban szereplő 18-19. századi zenei műveket. Egy interaktív multimédia által virtuális utazást tehetnek a Főegyházmegyében és Veszprémben, mindeközben archív és jelenlegi fényképeken felfedezhetik azok múltját és jelenét.


Barokk termek

A Szaléziánum emeletén négy enteriőr jellegű, freskódíszes barokk terem várja a látogatókat. Itt átélhetik a barokk világ hangulatát a korabeli műtárgyak megtekintésével. Megismerhetik a ház egykori híres lakóit, többek között Padányi Bíró Márton veszprémi püspököt, aki a 18. században az egyházmegyében folyó művészi tevékenység kiemelkedő mecénása volt. Gyönyörködhetnek azokban a 18. század végi tájképi témájú freskókban, amelyeket rendkívül igényes minőségben, a barokk kor szokásától eltérően egységesen, minden emeleti szobában megtalálunk. A „Képtálaló asztal” segítségével végigkövethetik a restaurátorok szorgalmas munkáját és a barokk termek varázslatos átalakulását. A másik két teremben megismerkedhetnek az Érseki Levéltár és Könyvtár rejtett kincseivel: ősnyomtatványok, emlékkönyvek és –albumok, kéziratok, térképek és oklevelek csodálhatók meg.


Halimbai gyógynövény szoba

A bejárat jobb oldalán kap helyet a Halimbai Füvesszoba, amely bemutatja Dr. Szalai Miklós, a halimbai „füves” pap történetét, akit országszerte ismert gyógynövényszakértő papként a rendszerváltás előtt kuruzslónak nyilvánítottak, ám később róla nevezték el a Halimbárium gyógynövénykeveréket. A kiállítás keretében szárított gyógynövénytablók és egy üveggel fedett tároló asztal segítségével megismerhetik a Halimba és környékéről származó gyógy- és fűszernövényeket, a „füves” pap receptjeit, illetve gyógynövényekkel és gyógyteákkal kapcsolatos érdekességeket.


Hegedű készítő látványműhely

Melyikünk nem vágyott már rá, hogy láthatatlan szemlélője legyen valami új megszületésének. Bekukucskálni egy ablakon, nézni az egyenletes kézmozdulatokat, amint újra és újra végigsiklik a gyalu a faanyagon, mindig találva valami simítanivalót ott, ahol a mi szemünk már tökéletes formát lát. Mélyet szippantani a műhely illatából, ebből az édeskés, gyaluforgácsból felszabaduló gyantával, enyvvel, növények párájával keveredő illatból. Tanúja lenni annak, ahogy a fából lélekhez szóló hangszer lesz. Melyikünk ne vágyna rá…

A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban található műhelyben most minderre lehetőség adódik.

A hangszerek közül a hegedű mindig kiemelt figyelmet kapott. Születését körüllengte valami titokzatosság. Miben rejlik ez a titok? A faanyagban? A lakkban? A mester kezében?

Sümegi Elemér műhelye 2011 óta látogatható a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ udvarán található kis épületben. Az Érseki Palotával szemben elhelyezkedő, egykori Bíró – Giczey ház, vagy ahogy a veszprémiek díszes freskói után nevezték „madaras ház” barokk környezete szinte kínálta magát egy hegedűkészítő műhely kialakítására. A látogató itt tanúja lehet egy-egy munkafolyamatnak: új hegedű, vagy cselló formálódásának, vagy öreg hangszerek restaurálásának.

Hajdan volt kézműves mestereknek állít emléket a műhely tárlójában bemutatásra kerülő 19. századi és 20. század eleji asztalosszerszám gyűjtemény.

A műhely galériaként is működik, melyben a mester rajzai mellett művészbarátainak kiállítása tekinthető meg.

Iskolai, munkahelyi csoportok, baráti társaságok számára rendhagyó órák, csoportfoglalkozások, bemutatók előzetes egyeztetés alapján igényelhetők.

Elérhetőségek:

Telefonszám:  +36 88/580-528,  +36 20 431-8636

honlap:            www.szalezianum.hu, www.sumegiviolin.com
E-mail:            info@szalezianum.hu, info@sumegiviolin.com
Cím:                Veszprém, Vár utca 31.


Gyógynövény kert

A belső udvaron található a Halimbárium Gyógynövénykert, ahol felfedezhetik a Halimbai Füvesszobában látott gyógy- és fűszernövényeket. Minden növény mellé készül leírás, így megismerhetik az egyes fajok eredetét, elterjedését, gyógyhatásait és felhasználási területeit.

 

 

Érseki Palota

Az Érseki Palota felújítás miatt 2018 nyaráig zárva tart. A Kiegyezés és koronázás 1867 című kiállítás megtekinthető a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Tejfalussy kanonoki épületében. (Veszprém, Vár u. 35.)

Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és a mecénás Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. A Palota a mindenkori veszprémi püspök lakóhelye.

A Püspöki – 1993 óta – Érseki Palota belső tereit az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymbal által 1772-ben festett mennyezeti freskók a négy évszak allegorikus alakjával, Rudolf Steiner veszprémi és sümegi várábrázolásai és a Koller Ignác által Párizsban készíttetett metszetek díszítik. A Palota gipszstukkóit 1993-1996 között Felhősi István és Král Éva restaurálta, ekkor kerültek elő a virágfüzér-díszítések.

65.000 kötetes, főként latin nyelvű könyvárát és a gazdag levéltári anyagot Hornig Károly 17.000 kötetes gyűjteménye és Koller Ignác püspök patinás, barokk könyvtárszobája gazdagítja. A könyvgyűjteménynek ma az Érseki Könyvtár ad otthont. A Palota látványossága az Erzsébet királyné fogadására Párizsban készült gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és a Ferenc József fogadására szintén Párizsból rendelt empire stílusú, eredetileg szarvasbőr ülőgarnitúra. Ferenc József többször járt Veszprémben és környékén hadgyakorlaton. A lépcsőház falán Csikász Imre veszprémi szobrászművész Ferenc József 1908. évi hadgyakorlatának emlékére készített bronz domborműve látható. Gazdag a Palota Habsburg-kori gyűjteménye és keleti főpapi diplomáciai emlékei.

 


 

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

A Gyűjtemény reneszánsz, barokk ötvös-, ortodox liturgikus tárgyait, faszobrait, grafikáit, liturgikus textiljeit, közöttük Padányi Biró Márton miseruhagarnitúráját, Bánáss László püspök /1888-1949/, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, zenei doktor és Klempa Sándor apostoli kormányzó /1898–1985/, bölcsészdoktor gyűjtötte össze az egyházmegye templomaiból, plébániáiról. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. Ő kezdetben püspökként, majd 1993-tól érseki rangban állt az egyházmegye élén. A Gyűjtemény alapító igazgatója Márton Antal kanonok volt, aki hatalmas szervező munkával alakította ki a sokféle műtárgy raktári rendjét, szakmai feldolgozását és folytatta a gyűjtést.

A Gyűjtemény őrzi a magyar királyné-koronázás több liturgikus koronázási műtárgyát, közöttük Vetési Albert püspök /?1410–?1486/ Velencében készült 15. századi miseruháját, a koronázási palást Bécsben készült 19. századi másolatát, melyet Erzsébet királyné ajándékozott az őt koronázó Ranolder János veszprémi püspöknek; az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Zita királyné koronázási ajándékát: Hornig bíboros pásztorbotját, IV. Károly kelyhét, melyből a budaörsi csata előtt áldozott; Mindszenty bíboros veszprémi püspöki tárgyait, a firenzei és a velencei reneszánsz festészet, az orosz és a szerb ikonművészet, a bakonyi üveghuták, a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit, Albrecht Dürer tanítványainak műhelyében készült metszeteket és több közel- és távol-keleti, főként török, arab és japán műtárgyat.

A Gyűjtemény feladatkörébe tartozik a várban lévő egyházi műemléképületek: az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Szent György-kápolna és a Piarista templom látogathatóságának és kiállításainak megszervezése, az Érseki Palota állandó enteriőr kiállításának gondozása, a műtárgyvédelem szakmai ellátása.


Gizella-Kápolna

Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.


Szent György-Kápolna

1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészek kerültek elő, a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször említett kápolna szentélye patkóalakú volt. Eredetileg a kápolna minden szögletében hasonló háromnegyedoszlop állott, de ezekből csupán még egy maradt meg a szentéllyel szemben lévő főbejárat déli oldalán. Az egyik legkorábbi, 1358-ból származó oklevél szavai szerint: „a kápolna…faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve…” Az oszloplábazatok és sarokleveleik az első okleveles építésnél korábbi építésre utalnak, az építés korát a kutatók a 13. század első harmadában vélik lehetségesnek, tehát a Gizella-kápolnáéval egy időben.


Piarista és Helyőrségi Templom

A Piarista templom 1828-1836 között épült, belső festése 1840 körül fejeződött be. A klasszicista stílusú templom utcai homlokzatát négy ión oszlopon nyugvó párkány zárja. A párkány sarkain klasszicista vázák állnak, közrefogva a viszonylag kicsiny, jellegzetes sisakú tornyot. A homlokzaton a piaristák jele, Maria Méthér Zheou (Istenszülő Mária) görög betűs rövidítése és a kapu felett az építés éve olvasható római számmal: MDCCCXXXIII (1833).

A Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templomot 1901-ben felújították, újrafestették. Az egyhajós, két boltszakaszú templomteret csehsüvegboltozatok fedik. A szentély falaira Szent Imre és Szent László egészalakos képét Bucher Ferenc veszprémi festő készítette 1840-ben. A mennyezeti freskókat Szirmai Antal festette: Jézus mint az utolsó ítélet bírája, Kalazanci Szent József, Jézus a kisdedek között. Az oltárképet Rudolf Steiner festette a 20. század elején. Témái: Jézus, a jó pásztor, Kalazanci Szent József és Boldog Pirotti Pompilius (piarista pap volt, meghalt 1756-ban.)


Szent Mihály Székesegyház

1001-ben említi oklevél először a Szent Mihálynak szentelt egyházat. Az első templom Gizella királyné várának szomszédságában épült. A Szent István-legenda Gizella buzgóságát, jótéteményét dicsérve azt írja: „Mindenekfölött bizonyítja a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapjából kezdve, aranyban, ezüstben mindennel, ami az isteni szolgálatra kívántatik s különféle szent öltönyökkel nagyszerűen felékesített.” A kutatások szerint a veszprémi püspökséget Szent István, a székesegyházat Gizella királyné alapította. A székesegyházban őrizték a királyné trónszékét és a 13. századig egy női koronát, melyet II. András a szentföldi háborúban elzálogosított. A székesegyház őrzi Gizella királyné karcsont-ereklyéjét. A mai épületben fellelhető az ősi székesegyház, amely a 11. század folyamán, többszöri változtatással épült.


Látogatói Információk:

Nyitva tartás:
A Szent Imre Piarista és Helyőrségi templom kivételével a műemléképületek és a kiállítások május 6. és október 31. között naponta 10 órától 18 óráig látogathatóak.
A Piarista templom hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között látogatható.
November 1-jétől május 5-ig előzetes telefonon (+36 88 426 088) vagy emailen (info.boldoggizella@gmail.com) történő bejelentkezéssel látogathatók a műemléképületek és a kiállítások.

Bővebb információk és leírások: gizellagyujtemeny.hu

 

A Manufaktúra 1826-os alapítása óta sokan szerették volna megismerni a herendi porcelán alkotások készítésének titkát. Mára ez az álom valósággá vált! Lehetőség nyílik arra, hogy a látogató a világon egyedülálló, különleges kiránduláson vegyen részt a Porcelanium épületegyüttesében.

A minimanufaktúrában a vezetett túra első állomása a vetítőterem, ahol egy 3D film megtekintésével rövid utazást tehetünk a Herendi Porcelán világába. A vetítést követően testet öltenek a filmen látottak. Szemtanúi lehetünk, miképp lesz a nehéz masszából könnyű, törékeny porcelán, miképp formázzák, korongozzák és festik az életre kelt anyagot.

A Múzeumba a hangulatos Porcelanium téren át vezet az út. A múzeum a herendi porcelángyár történetét, az általa alkalmazott technológia fejlődését mutatja be, részben termékei, részben régi iratok, fotók, oklevelek, plakettek segítségével. Egyúttal megtekinthetjük Magyarország legrégibb, világhírű porcelángyárának termékeit, külön csoportosítva a legszebb, legsikeresebb motívumokat, valamint a különböző korokban, különböző alkotók által készített termékeket.

Elérhetőségek:

8440 Herend, Kossuth Lajos u. 140.

+36 88 523 190

porcelanium@herend.com

Cím: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
Esemény időpontja:2016.03.21. - 2017.12.31.
Szervező neve: Tourinform Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
Szervező tel.: +36 88 404548
Szervező E-mail: info@veszpreminfo.hu
Szervező Weboldal: http://veszpreminfo.hu
Érdeklődési kör