Programok

Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború balkáni halálmarsa


Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború balkáni halálmarsa (2017.04.08. - 2017.05.21.)

Az első világháború centenáriumi ünnepségsorozatának projektjeként, többéves gyűjtő- és szórványkutató munka eredményeként valósult meg az a nemzetközi multimédiás vándorkiállítás, amely a magyar hadifoglyok elfelejtett-eltitkolt szenvedésével szembesíti a szemlélőt. Bővebben Rövidebben

A kiállítás komplex program része: 2014 októberben megjelent e témában Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború eltitkolt halálmarsa című könyve, illetve Margittai Gábor főszereplésével, szakértői közreműködésével, Major Anita rendezésében ugyancsak 2014 őszén ötvenperces dokumentumfilmet forgattak a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén.

A megrendítő történet – melyben benne van az egész első világháború, és amely előrevetíti a második világégés iparosított lágervilágát – az 1914. decemberi szerbiai offenzívával veszi kezdetét, amikor legalább 80 ezer osztrák–magyar katona esett hadifogságba, s közülük 1915 késő őszén – a nyomorúságos körülmények, az éhezés és a tífusz következtében – a nisi gyűjtőtáborból már csupán 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé: a központi hatalmak támadása elől menekülő szerb katonaság és civil lakosság előtt terelték őket végig a Balkánon. E fogolytömeg 67 százaléka a történelmi Magyarország területéről származott. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés balkáni halálmarsként vonult be a történelembe. A foglyok maradékát – már csak 23-24 ezer ember élt – az albániai Valona kikötőjében hajózták be az olaszok, és a szardíniai kietlen vesztegzár- és börtönszigetre, Asinarára szállították. Ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben! Szamár-sziget rabjai között magyar művészek is voltak, akik a járvány lecsengése után alkotásaikkal felvirágoztatták a kopár földdarabot. 

A Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. úttörő módon arra vállalkozott, hogy feltárja és dokumentálja e k. u. k. hadifogolysereg golgotájának történetét – bejárva autóúton, gyalog és tengeren a halálmars útvonalát. A modern expedíció – nemzeteken és egykori ellenségeken átívelve, de a magyar hadifoglyokra fókuszálva – szellemi és tárgyi emlékek megmentését célozta meg. Az elkészített fotó- és filmanyagot – mely a paradicsomi szépségű helyszínek és a pokoli szenvedés, valamint az „ilyen volt, ilyen most” ellenpontozására épít – archív felvételekkel, soha nem publikált naplókkal és képszövegekkel kiegészítve multimédiás vándorkiállítás keretében eljuttatták a budapesti megnyitó után megyeszékhelyek és erdélyi városok múzeumaiba is. A tárlat célja: méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akik a teljes Kárpát-medencét képviselték, és rehabilitációjuk még nem történt meg! A kiállítást – korszerű megközelítése, üzenete, identitáserősítő szerepe miatt – iskoláscsoportoknak is ajánlják, akár rendhagyó történelemóra keretében.

2017. április 8-tól május 21-ig a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban mutatják be a kiállítást. A tárlat hétfő kivételével minden nap 10‒17 óráig látogatható.  

Cím: 8200 Veszprém, Vár utca 12-14.
E-mail: info.boldoggizella@gmail.com
Telefonszám: +36 88 426 088
Honlap: http://www.gizellagyujtemeny.hu
Esemény időpontja:2017.04.08. - 2017.05.21.
Szervező neve: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 35.
Szervező tel.: +36 88 426 088
Szervező E-mail: info.boldoggizella@gmail.com
Szervező Weboldal: http://www.gizellagyujtemeny.hu
Érdeklődési kör