Helyek

Várbörtön


Várbörtön - „Élet a mínusz harmadikon – várbörtön a 21. században” c. kiállítás

A veszprémi várban már 1600 körül létezett börtön, amely akkoriban még csak egyetlen cellából állt. Bővebben Rövidebben

Az első feljegyzések alapján a veszprémi várbörtön már 1600 körül létezett, ám ekkoriban még csak egyetlen cellából állt. 

Száz évvel később, 1753-as feljegyzések szerint a tömlöc már legalább három, fogva tartásra szolgáló helységgé bővült. Mikorra a veszprémi vár végvár jellege 1702-ben megszűnt, ennek következményeként egy 1753-as irat már megyei börtönként nevezi meg.

1810-ben az objektumot egy földrengés rongálta meg, majd 1887-től a Királyi Törvényszék épületeként funkcionált.  Ezt 1905-ben lebontották, és a hozzá tartozó telket kibővítve új törvényszéki épületet emeltek, a különböző korok bővítései, hozzáépítései, ezek stílusjegyei élesen láthatók a börtönudvarról nézve. Ebben a klasszikus várbörtönben a fogvatartotti körletek az intézet építészeti sajtosságai miatt a várbéli bejárati szint alatt, a mélységben tagozódva, egymás alatt helyezkednek el. Ennek köszönhetően az épület a várból nézve csupán két emelet, a Jókai utca felől azonban további emeletek látszanak. A bejáratnál az úgynevezett udvar-szinten voltak a személyzet szolgálati és szociális helységei, az akkoriban még létező halálbüntetések végrehajtását is ennek az udvarnak egy szegletében bonyolították le, melyből az utolsó itt a 80-as évek elején történt.

A fogvatartottak elhelyezésére 2, 4, 8, 12 személyes szűk, dohos zárkák szolgáltak, ahol napi 23 órát töltöttek, elkülönítve egymástól a férfiak, nők és fiatalkorúak.

 Volt híres, vagy inkább hírhedt fogvatartottja is az intézménynek a 19. században, Savanyú Jóska még „karrierje” hajnalán 1860-ban 8 hónapot töltött a veszprémi várbörtön falai között fegyveres csavargásért. Sokan még ma is úgy tudják, hogy  Sobri is raboskodott e falak között, de ez csak szóbeszéd.

 A börtön működése alatt többször történt szökési kísérlet, olyan is, amely sikerrel járt, volt példa olyanra mely filmbe illő módon, a várfalon összekötözött lepedőkön leereszkedve valósult meg. De kivétel nélkül minden szökevény kézre került rövid időn belül.  

A vár alatt húzódik a Jókai (régen Hosszú) utca, ennek bal oldalát hívták a veszprémiek „beszélőnek”, a fogva tartottak és hozzátartozóik a völgy jó akusztikáját kihasználva itt tárgyalták meg ügyes-bajos dolgaikat.

Bezárásának évében 152 fogvatartott töltötte itt büntetését. 2003-ban egy korszerű új épületbe költözhettek át az elítéltek és őrzőik.

2015. május 6-tól az „Élet a mínusz harmadikon – várbörtön a 21. században” című új állandó kiállítás megnyitásával a Várbörtön is újra látogatható. Részletek itt olvashatók!

Cím: 8200 Veszprém, Vár u. 19.
E-mail: kissdavid@ldm.hu
Telefonszám: +36 30 647 3409
Honlap: http://www.ldm.hu
Nyitva tartási időszak: január 1 - december 31.
Fizetési lehetőségek:
  • Csak készpénzfizetési lehetőség

Az Élet a mínusz harmadikon – várbörtön a 21. században című kiállítást csoportosan, szaktárlatvezetéssel lehet látogatni hétfőtől szombatig 9 órától 14 óráig. A csoportok (minimum 10 fő) indulásának időpontja: 9 óra; 10 óra; 11 óra; 12 óra; 13 óra; 14 óra.

A kiállítást csoportok előre egyeztetett időpontban is látogathatják. Előzetes időpont-egyeztetés a +36 30 647 3409-as telefonszámon.

Egyéni érdeklődők az előre bejelentkezett, illetve a meghirdetett turnusokkal látogathatják a kiállítást.

A tárlatvezetés kb. 60 perc időtartamú. minden induló turnus a kezdés előtt 15 perccel meg kell, hogy érkezzen, (szúrószerszám, fegyvernek látszó tárgy nem vihető be, ennek őrzését biztosítják). Nagyon hideg (állandó 12-15 fok) van a -3. emeleten, ezért érdemes rétegesen öltözni.

Felnőtt: 1000 forint
Diák, nyugdíjas: 500 forint
Családi: 2000 forint

Jegyek a Hősök Kapuja Látogatóközpont információs pultjában vásárolhatók. (Vár u. 2.) A belépő a tárlatvezetést is magában foglalja.

Érdeklődési kör