Aktualitások

Veszprémi história


Veszprémi história

Fenséges város ez. Királyi sarjak lépteit őrzik az ódon, évezredek óta koptatott macskakövek, legendák egész sora vesz körül mindenkit, aki erre jár. Bővebben Rövidebben

Elődeink szerint Veszprém hét dombra épült, régészeti leletek pedig azt is bizonyítják, hogy ezen a tájon már az őskorban is éltek emberek. A szívünknek legkedvesebb szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt és az ezredik év környékén az első királyi pár idején élte fénykorát. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készülhetett, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Gizella a hímzett ruhadarabot az itteni egyháznak adományozta, ezzel – az utókor értelmezése szerint – a „királynék városává” emelte a települést, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette.

A boldoggá avatott királyné kultuszát napjainkban a Szent Mihály Székesegyházban őrzött ereklyéje mellett a Gizella-napoknak a történelmi kort felelevenítő rendezvénysorozata is őrzi, erősíti. István és Gizella öröksége valódi, a mai kor embere számára is örökérvényű iránymutatást jelent. Alakjuk, személyiségük, létük és cselekedeteik igaz története és szellemisége máig átszövi mindennapjainkat, ott él a város kultúrájában, pezsgésében és minden lélegzetvételében.

Vetési Albert veszprémi püspök a kései gótika szellemében díszítette fel a székesegyházat, Beriszló Péter püspök, horvát bán nevéhez pedig a Vár erődítményeinek korszerűsítése fűződik. A következő évszázadok rombolást és újjáépítést hoztak, tűzvészek, földrengések, járványok pusztították a várost, feldúlták a hatalomért civakodó magyar urak is, nem kímélve az ország első felsőoktatási intézményét, a XIII. században itt működő Káptalani Főiskolát.

A XVI. század közepén a török támadások következtében szinte a földdel egyenlővé vált Veszprém. Ezért különös építészeti érték maradványaiban is a Szent György kápolna és a Gizella kápolna. Az újjáépítés a XVIII. század elején, a barokk jegyében kezdődött. Padányi Bíró Márton püspök megszüntette a Vár középkori apróházas, sikátoros jellegét, kialakítva a kanonok palotákkal szegélyezett reprezentatív Szentháromság teret, ezzel létrejött hazánk egyik legnagyobb lakott, történelmi Vár együttese.

Az ezeréves város megkapó hangulata csöndes, meghitt sétákra csábítja a látogatót. Engedjen Ön is a kísértésnek…

Veszprém történelme röviden

ŐSKOR
KR. E. 5. ÉVEZRED Újkőkori-rézkori település a Jutasi lakótelep helyén.
KR. E. 2. ÉVEZRED A bronzkor közepén erődített törzsfői székhely a Várhegyen.

RÓMAIAK PANNÓNIÁBAN
KR. U. 2-4. SZÁZAD Villagazdaság Balácán (Villa Romana) - Caesariana.

NÉPVÁNDORLÁS KORA
6. SZÁZAD VÉGE – 10. SZÁZAD ELEJE Avar leletek Veszprém területén.

HONFOGLALÁS
895-896 A magyar törzsek megtelepednek a Kárpát-medencében.
Honfoglalás 10. század eleje Géza fejedelem családja veszi birtokba Veszprémet és környékét.

AZ ÁRPÁD-KORI VESZPRÉM ISTVÁN KIRÁLY ÉS GIZELLA KIRÁLYNÉ URALKODÁSA IDEJÉN
10. SZÁZAD VÉGE A fejedelmi és királyi székhely kialakulása.
997 István győzelme Koppány felett a Veszprém melletti ütközetben.
1001-1002 A Veszprémi Püspökség és az ország első székesegyháza, a Szent Mihály Bazilika alapítása.
1018 A veszprémvölgyi görög apácakolostor alapítása (itt készülhetett az a miseruha, amely a magyar királyok koronázási palástja lett).

VESZPRÉM AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORÁBAN
1216 A mindenkori veszprémi püspök királyné-koronázási jogát pápai törvény is megerősíti – Veszprém a királynék városa.
Az 1239-ben alapított, Domonkos-rendi Szent Katalin zárdában nevelkedett Árpádházi Szent Margit, IV. Béla király leánya.
1276 Csák Péter hadai megtámadják Veszprém várát, kirabolják a székesegyházat és felgyújtják az ország első főiskoláját.

AZ ANJOU KORTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG
1458-1486 Vetési Albert a veszprémi püspök – a reneszánsz kor tudós püspöke idején kulturális központtá válik a város. 1476-ban megkoronázza Beatrix királynét.

A TÖRÖK HÁBORÚKTÓL A RÁKÓCZISZABADSÁGHARCIG
1527-1683 Tizenegyszer cserél gazdát a Veszprémi Vár.
1683 A törökök végső kiűzése Veszprémből.
1701 Lipót német-római császár felrobbantatja a veszprémi végvárat.

VESZPRÉM ÚJJÁÉPÍTÉSE A 18. SZÁZADBAN
1745-1762 Padányi Biró Márton a veszprémi püspök. Ideje alatt kezdődik meg a Várnegyed ma is látható arculatának kialakulása.
1762-1773 Koller Ignác az utolsó püspök- főispán, ő építteti 1776 és 1778 között a barokk püspöki palotát.
1767 Épül a Tummler-féle vízvezeték.

VESZPRÉM A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
1813 Megjelenik a Mondolat, a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma a veszprémi Számmer-nyomdában.
1814 Megalakul a Stadt Theater, a város színi társulata.
1842. NOVEMBER 3. ÉS 1848. MÁRCIUS 5.
Petőfi Sándor Veszprémben.
1848. MÁRCIUS 17-TŐL A veszprémiek részvétele a forradalom és szabadságharcban.

A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTELTŐL A SZÁZADFORDULÓIG
19. SZÁZAD MÁSODIK FELE Veszprém településszerkezete átalakul: új utcák nyílnak, új épületek emelkednek. Elkészül a városi vízvezeték- és csatornahálózat, beindul a gyáripar megtelepedése, kisüzemek alakulnak.
1887 Felépül a Megyeháza.

A „BOLDOG BÉKEIDŐK” A 20. SZÁZADELEJI VESZPRÉMBEN ÉS AZ I. VILÁGHÁBORÚ
1903 Megalakul a Veszprémvármegyei Múzeumi Egyesület.
1908 Megnyitja kapuit a színház, kiépül a villamoshálózat.
1916. DECEMBER 31. Báró Hornig Károly veszprémi püspök megkoronázza az utolsó magyar királynét, Zitát.

VESZPRÉM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN
1925 Elkészül a Vármegyei Múzeum épülete.
1935 Megépül a Bakonyi Ház.
1936 Átadják a Hősök Kapuját az I. Világháború áldozatainak emlékére.
1938 István király halálának 900. évfordulója alkalmából számos műemléket felújítanak, a Várhegyen leleplezik Szent István király és Gizella királyné kőszobrát. Az 1937-ben átadott Viadukt a Szent István völgyhíd nevet kapja.
1944. OKTÓBER VÉGE - DECEMBER 6.
Veszprémben őrzik a Szent Koronát.

VESZPRÉM 1945-TŐL NAPJAINKIG
1946. FEBRUÁR 1. A köztársaság kikiáltása.
1949 Megalakul a Veszprémi Vegyipari Egyetem, ma Pannon Egyetem.
1956. OKTÓBER 23-TÓL A veszprémiek részvétele a forradalom és szabadságharcban.
1956. NOVEMBER 4. A szovjet csapatok elfoglalják a várost.
1957-TŐL Közintézmények és lakótelepek építése.
1958 Megnyitják a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot.
1967-1968 Az új városközpont kialakításának megkezdése.
1975 A vár és a belváros értékes műemléki együtteseinek felújítása.
1989-TŐL A rendszerváltozás kapcsán kivonulnak az 1945 óta jelenlevő szovjet csapatok, Veszprém megyei jogú város státust kap, a veszprémi püspökség érseki rangra emelkedik, visszaállítják a régi utcaneveket.
2010-TŐL A Veszprémvölgy és a belváros teljes megújítása.

Forrás: Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig,
Balassa László - Kralovánszky Alán: Veszprém, Panoráma - Magyar városok sorozat

Érdeklődési kör