Helyek

Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor




Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor

Amennyiben több idejük van, megtekintésre ajánljuk a Séd-völgyében, az Állatkert közelében található, 1936-ban feltárt, Veszprém-völgyi apácák monostorának romjaként is ismert maradványokat. Bővebben Rövidebben

A legenda szerint ezen a helyen hímezték Gizella királyné, sőt talán férje, az uralkodó pompás koronázási palástját is. A palást gazdag hímzésén maga a királyné is dolgozott. A hiteles másolat a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben jelenleg is megtekinthető.

A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára.
A veszprémvölgyi kolostor alapításának háttere: a görög apácák kolostorának alapítása belehelyezhető Szent István európai kihatású intézkedéseinek sorába, amelynek egyik fontos része a Magyarországon átvezető jeruzsálemi zarándokút megnyitása volt. István 1018 táján szövetséget kötött a bizánci császárral, aminek jeleként maga és Imre fia számára kapott egy kettős keresztbe foglalt darabot Krisztus keresztfájának maradványából: ennek emléke a magyar címer kettős keresztje. Ezt a szövetséget pecsételte meg, hogy Imre herceget bizánci görög hercegnővel házasították össze. A frigyből gyermek nem született.
A veszprémvölgyi alapítólevél: A monostor István királynak 1018 körüli görög nyelvű alapítólevelét Kálmán király 1109-ben kelt átíró-leveléből ismerjük. Ma ez a Magyar Országos Levéltár legrégebbi eredeti dokumentuma. Szövegében számos magyar nyelvű szórványemlék fordul elő, melyek azért jelentősek, mert latinul és görögül rögzítették a magyar és szláv eredetű szavakat. Leginkább helynevek fordulnak elő magyarul (Veszprém, Kenese), de a szövegben megtalálható a király és a Duna szó is.
A hagyomány szerint itt készült az a miseruha 1031-ben, amelyet később a magyar koronázási palásttá alakítottak át és a legutolsó koronázásig folyamatosan használtak. Bár a történészek és a művészettörténészek egyértelműen bebizonyították, hogy mindez csak legenda, a valóságban a koronázási palást nem Veszprémben készült – ám ez nem csökkenti a hely történelmi szerepét, miként nem csorbítja szellemét sem.

Tekintse meg a helyszínt gömbpanorámás felvételünkön is!

Cím: 8200 veszprém, Veszprémvölgyi út
Nyitva tartási időszak: január 1 - december 31.
Érdeklődési kör