Programok

VESZPRÉM SÉTA - garantált városnézések Veszprémben


VESZPRÉM SÉTA - garantált városnézések Veszprémben (2017.01.22. - 2017.12.30.)

A Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft. rendszeresen szervez garantált városnézést Veszprémben, a királynék városában helyi, profi idegenvezető közreműködésével. Sok szeretettel várjuk kedves vendégeinket! Bővebben Rövidebben

A garantált gyalogos városnézés keretében szakavatott idegenvezető mutatja be Veszprém nevezetességeit és történelmi értékeit az érdeklődők számára.

A Tourinform Veszprém elől induló séta során az Óváros térrel és a Veszprémi Várral ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A résztvevők számára a részvételi jegy felmutatása esetén egy szolgáltató partnerünk kedvezményt ad az idegenvezetés napján.

A vezetés díja a 2 órás időtartamú séta esetén a felnőttek számára 900 Ft/fő, diákok és nyugdíjasok számára 500 Ft/fő, családi jegy 2.200 Ft (az ár a 27% ÁFÁ- tartalmazza). A jegyeket a Tourinform Veszprém irodájában lehet megvásárolni a vezetés előtt, vagy elővételben. A résztvevők a jeggyel együtt kitűzőt kapnak, mely jelzi az idegenvezető számára, hogy a vendég a csoport tagja. A jegy nem névre szól, átruházható.

A séták minimum 5 fő részvétele esetén indulnak.

A Bakony és Balaton kártyával érkezők számára a Veszprém Séta ingyenes! www.bakony-balaton.hu

A városnézés során együttműködünk a veszprémi idegenvezetőkkel (www.idegenvezetok-veszprem.org), a csoport szakavatott, profi idegenvezetője, Ferenczik Brigitta, Kilár Boróka.

A 2017. évi tervezett időpontok:

2017. január 22. vasárnap, 10.30 – 12.30 (Magyar Kultúra Napja)
2017. február 14. kedd, 16.30 – 18.30 (Valentin nap)
2017. február 26. vasárnap, 10.30 – 12.30 (Idegenvezetői Világnap) - INGYENES
2017. március 19. vasárnap, 13.30 – 15.30 (Március idusa séta) IDŐPONTVÁLTOZÁS!
2017. április 8. szombat 14.30- 16.30 (Turisztikai szezonnyitó) - INGYENES
2017. április 15. szombat, 15.00 – 17.00 (Húsvét, hosszú hétvége)
2017. május 13. szombat, 13.00 – 15.00 (Gizella Napok) - INGYENES
2017. június 3. szombat, 10.30 – 12.30 (Pünkösd, hosszú hétvége)
2017. június 16., péntek, 18.00 – 20.00 (Veszprémi Sörfesztivál)
2017. június 17. szombat, 15.00 – 17.00 (Kabóciádé Családi Fesztivál)
2017. július 11. kedd, 17.00 – 19.00 (Rozé, Rizling & Jazz Napok)
2017. július 15. szombat, 11.00 – 13.00 (VeszprémFest)
2017. július 19. szerda, 18.30 – 20.30 (Utcazene Fesztivál) - INGYENES
2017. augusztus 6. vasárnap, 10.30 – 12.30 (Auer Fesztivál, Veszprémi Vigasságok)
2017. augusztus 18. péntek, 20.00-22.00 (Nyárbúcsúztató fáklyás esti Veszprém Séta)
2017. szeptember 16. szombat, 10.30 – 12.30 (Kulturális Örökség Napjai) – INGYENES
2017. szeptember 30. szombat, 10.30 – 12.30 (Szent Mihály-napi búcsú; Turizmus Világnapja) – INGYENES
2017. október 21. szombat, 15.00 – 17.00 (október 23., hosszú hétvége)
2017. november 12. szombat, 10.30 – 12.30 (Bakony Expo)
2017. december 30. szombat, 15.00 – 17.00 (Szilveszter, hosszú hétvége)

(A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.)

Aktuális sétánkról kérjük, érdeklődjön irodánkban (Tel.:+36 88 404 548, +36 20 404 4044, e-mail: info@veszpreminfo.hu) vagy kattintson Programok menüpontunkra!

Mindenkit sok szeretettel várunk!

 

Cím: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
E-mail: info@veszpreminfo.hu
Telefonszám: +36 88 404 548
Honlap: http://www.veszpreminfo.hu
Esemény időpontja:2017.01.22. - 2017.12.30.
Szervező neve: Tourinform Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
Szervező tel.: +36 88 404 548
Szervező E-mail: info@veszpreminfo.hu
Szervező Weboldal: http://veszpreminfo.hu
Nyárbúcsúztató fáklyás esti Veszprém Séta


NYÁRBÚCSÚZTATÓ FÁKLYÁS ESTI VESZPRÉM SÉTA (2017.08.18 20:00 - 22:00)

2017. augusztus 18-án, pénteken, este 20.00 órától nyárbúcsúztató fáklyás esti garantált városnézést szervezünk helyi, profi idegenvezető közreműködésével és kedvezményekkel. Bővebben Rövidebben

A garantált gyalogos városnézés keretében Ferenczik Brigitta és Kilár Boróka szakavatott idegenvezetők mutatják be Veszprém nevezetességeit és történelmi értékeit az érdeklődők számára.

A augusztus 18-i városnézés az Óváros térről indul 20.00-kor. A séta a Veszprémi Várba vezet.

A résztvevők a kitűzőjük felmutatása esetén az alábbi partnereinknél kaphatnak kedvezményt az idegenvezetés napján:

Állandó kedvezményt nyújtó partnerek*:

Mackó Cukrászda – 1 gombóc fagyi
Fricska Bisztró – 10 % kedvezmény a fogyasztásból
Laczkó Dezső Múzeum – minden kiállítóhelyre 50% kedvezmény a belépőjegy árból
Művészetek Háza kiállítóhelyei – minden kiállítóhelyre 50% kedvezmény a belépőjegy árból
Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ - 50% kedvezmény a belépőjegy árból

*A KEDVEZMÉNYEK A SZOMBATI NAPON (AUGUSZTUS 19.) VEHETŐK IGÉNYBE.

A vezetés díja a 2 órás időtartamú séta esetén a felnőttek számára 900 Ft/fő, diákok és nyugdíjasok számára 500 Ft/fő, családi jegy 2.200 Ft (az ár a 27% ÁFÁ-t tartalmazza). A jegyeket a Tourinform Veszprém irodájában lehet megvásárolni a vezetés előtt, vagy elővételben. A résztvevők a jeggyel együtt kitűzőt kapnak, mely jelzi az idegenvezető számára, hogy a vendég a csoport tagja. A jegy nem névre szól, átruházható.

A jegyvásárlásra irodánkban hétfőtől péntekig 9-18.00 óra közt, valamint a séta napján 17.30 óráig van lehetőség.

A Bakony és Balaton kártyával érkezők számára a Veszprém Séta ingyenes! www.bakony-balaton.hu

A séta minimum 5 fő részvételével indul.

A városnézés során együttműködünk a veszprémi idegenvezetőkkel (www.idegenvezetok-veszprem.org).

Érdeklődni a Tourinform Veszprém irodájában, a 88/404-548-as telefonszámon vagy az info@veszpreminfo.hu e-mail címen.

Mindenkit sok szeretettel várunk!

(A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.)

Cím: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
E-mail: info@veszpreminfo.hu
Telefonszám: +36 88 404 548
Honlap: http://www.veszpreminfo.hu
Esemény időpontja:2017.08.18 20:00 - 22:00
Szervező neve: Tourinform Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 2.
Szervező tel.: +36 88 404 548
Szervező E-mail: info@veszpreminfo.hu
Szervező Weboldal: http://veszpreminfo.hu
Augusztusi hétvégék a Szaléziánumban


Augusztusi hétvégék a Szaléziánumban (2017.08.05. - 2017.08.26.)

A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ augusztus hónapban garantált tárlatvezetéseket szervez az érdeklődőknek. Bővebben Rövidebben

A garantált tárlatvezetések időpontja:

minden szombat és vasárnap 10, 14 és 16 óra.

A kiállítás megtekintése után ingyenes misebor- és ostyakostoló.

15 órakor gyertyamártás.

Cím: 8200 Veszprém, Vár utca 31.
Esemény időpontja:2017.08.05. - 2017.08.26.
Szervező neve: Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 31.
Szervező tel.: +36 88 580 528
Szervező E-mail: igazgato@szalezianum.hu
Szervező Weboldal: http://www.szalezianum.hu
Szurcsik József – Bálványok és hősök című kiállításmegnyitó


Szurcsik József – Bálványok és hősök című kiállítás (2017.07.08. - 2017.09.02.)

Veszprém Város Önkormányzata és a Művészetek Háza Veszprém tisztelettel meghívja Önt a Dubniczay-palota / Várgalériába (Veszprém, Vár utca 29.) Szurcsik József képzőművész Bálványok és hősök című kiállításának megtekintésére. Bővebben Rövidebben

A kiállítás válogatást mutat be Szurcsik József több évtizedes munkásságából, amelynek fő témája az ember. A művészt pályája kezdetétől foglalkoztatják társadalmi és pszichológiai kérdések, a lélek gyötrelmei, az egyén viszonya a hatalomhoz, a társadalomhoz, környezetéhez. A magányosság és az együttlét, az összetartozás és elkülönülés, illetve szembenállás is gyakran megjelenik munkáin.

Személytelen, szimbolikus emberi motívumai művein sajátos formában öltenek testet, különös módon olvasztja össze azokat a környezet elemeivel. Munkáira oly jellemző agglutinációi, szürreális képzettársításai az egyén belső világának és a külvilágnak sokszor lehetetlen kapcsolódásait, az élethelyzetek abszurditását tárják elénk.

A mértani formákkal, építmény-szerű alakzatokkal egyesülő, összenövő arcok a mozgásterek szűkösségét, a környezetünkben megmerevedő és bennünket is magukhoz idomító struktúrákat jelképezhetik, s a páronként vagy sorfalszerűen egymás mellé rendelt figurák egymásrautaltságunkat, sztandardizált viselkedésformáinkat is leleplezik.

A 80-90-es években készült grafikai sorozatain ifjúkorának élményét, a rendszerváltás előtti puha diktatúra embertelen beidegződéseit, s a hatalom képviselőivel való számvetést foglalja képi szimbólumokba. Későbbi festményein az agglutinációkkal, összenövésekkel továbbra is változatos formákban jeleníti meg lelki és tudati sokféleségeinket. Brutális kegyetlenséggel, bizakodva vagy közömbösen tekintenek maguk elé bálványai, esendő hősei.

Néhány képén a rétegzettség, a rejtőzés, feltárulás, a dolgok mögé pillantás lehetősége vetődik föl. Az az összetettség, ami ráébreszt minket, hogy mindennek, amivel ma szembesülünk múltja, előélete van, a múlt a dolgok szerves részét képezi, még ha nem is veszünk róla tudomást. 

Az utóbbi években Szurcsik József felhagyott a korábbi képeit jellemző színességgel, fekete-fehér képeket festett, tárgyszerű hűséggel megformálva alakjait. Kietlen, zord tájak veszik körül a figuráit, akik kényszereiket, előítéleteiket, a rájuk nehezedő nyomást koponyáikat torzító teherként viselik.

Molnár Erika művészettörténész

 

A kiállítás megtekinthető: 2017. szeptember 2. naponta 10-18 óráig, szünnap: hétfő

Cím: 8200 Veszprém, Vár utca 29.
Esemény időpontja:2017.07.08. - 2017.09.02.
Szervező neve: Művészetek Háza Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 17.
Szervező tel.: +36 88 425 204
Szervező E-mail: nemethorsolya@arthouseweb.hu
Szervező Weboldal: http://www.arthouseweb.hu
Maurer Dóra - A megfigyelés tárgya című kiállítás


MAURER DÓRA - A MEGFIGYELÉS TÁRGYA CÍMŰ KIÁLLÍTÁS (2017.07.15. - 2017.10.28.)

A veszprémi Modern Képtár - Vass László Gyűjteményének (Veszprém, Vár u. 3-7.) galériájában Maurer Dóra "A megfigyelés tárgya" című kiállítása tekinthető meg. Bővebben Rövidebben

A kiállítás megtekinthető 2017. október 28-ig.
Naponta 10-18 óráig, szünnap vasárnap.


Maurer Dóra Munkácsy-, és Kossuth díjas grafikus, festő, filmkészítő, művésztanár. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Professzor Emeritája. Művészet szervező. A magyar neoavantgárd jeles képviselője. Most, a tavalyi nagysikerű londoni White Cube-beli egyéni kiállítása után, a veszprémi Modern Képtár – Vass László Gyűjteményben állít ki.

A figyelés tárgya

Maurer Dóra egyik alkotó énje játékos, szellemes, nőies, a másik ezzel szemben határozott, egzakt és rendszeres. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a 70-es évektől kezdve Magyarországon is megrendezésre kerültek konkrét, szisztematikus és szeriális művészeti kiállítások. Maurer szeriális művei viszont ritkán nélkülözik a konceptuális elemet, példa rá az a sorozata, melyben a fehér alapon festett színes sávok az egyes vásznak keretét követik, azonban a keret jobb oldali függőlegese „eltolódott” a következő képfelületre.

A konkrét művészet körébe tartoznak a kváziképek is, mely műtípus ugyancsak eltolódásokkal kapcsolatos, és a mágikus négyzet vizsgálatára vezethető vissza. Maurer magyarázata szerint: „A kiindulás és a színtér egy 5:4 arányú, derékszögben lehatárolt terület, amelyet függőlegesen és vízszintesen vonalháló oszt 10x10 egységre. Ezen a területen két vele egybevágó sík réteg fekszik. Mindkét réteg négy egyenlő mezőre tagolódik, az alsó réteget meleg, a felsőt hideg színű vonalak jelzik, ezek a szabály alapján történő odébbtolás elemei. A mezők sorban, egymás után egyet lépnek balról jobbra haladva a hálózat egységei szerint. A hideg színek átlós, a meleg színek vízszintes-függőleges mozgatásával bonyolult takarási helyzetek jönnek létre.”

A kvázikép szerencsés kifejezése annak, hogy ezek a festett művek nem igazán képek (nem „leképezései” vagy „ábrázolásai” valaminek). Ebből „kép”-készítésre a legkülönfélébb lehetőségek kínálkoznak: az egymáson elcsúsztatott elemekből kinagyítás, „szétvetítés”, anamorfózisok, „lágy sarkok”, 1986-tól a képvetületekből az „üres” mezők kivágása és ezáltal valódi, átlátható térrácsok kialakítása, a rács-konstelláció szabálytalan idomokra való széttördelése. A módszer mindeddig legigényesebb alkalmazása a buchbergi kastélyban megvalósított Tér quasi kép (1982), ahol Maurer egy előzetesen síkban szerkesztett konstellációt vetített rá egy szabálytalan boltíves helység falaira és padlójára, nem törődve a tér egyedi adottságaival. (A munkát dokumentáló Térfestés című film 1983-ban készült el). Az esztétikai koncepció „ráerőltetését” a környezetre szinte „jóváteszi”, azaz visszájára fordítja azokban a megoldásokban, amelyeknél Maurer az oldalról, erős rövidülésben látott ábrát újra megfesti.

Maurer a buchbergi festett térben kezdte először megfigyelni kváziképei színvilágának a változó megvilágítás hatására bekövetkező módosulásait. A nyolc választott színből álló rendszerábrák színváltozásait újra meg újra megfestve jutott el egyfajta Hommage à Monet sorozathoz, amelyet „relatív kváziképek”-nek nevezett el. „... a relatív Quasi-kép az impresszionizmus értelmében vett kép - Hommage à Monet - a maga tört, illetve felizzított, átfordult színeivel, metafora-színekkel, amelyek teret adnak az asszociációknak. (...) Az eredeti, standard Quasi-kép-színek alig kevert, fogalmi, ipari színek.

A fényváltozások egy másik, külső rendszerrel hatják át őket, aminek következtében szinte definiálhatatlan minőségekké válnak. A standardszínek elevenek: változásra képesek, minden körülményre válaszolnak. A relatív Quasi-képek színei tapasztalati színek, a továbbiakban már elnyelik a szélsőséges fényviszonyokat, kialszanak. A szín-változások megragadásának két útját tudtam elképzelni: az egyik az, hogy lassan váltakozó mesterséges színes fénnyel világítok meg egy erre a célra készült nagyméretű Quasi-képet és a szín-átfordulások optikai szenzációját a néző szemeláttára idézem elő. A másik, hogy a természetes fény színhőmérséklet változásainak hatását egy alkalmas Quasi-kép standard színein, mintegy állandó készültségben megfigyeljem és a lehető leghívebben rekonstruáljam.” A kvázikép-koncepció állandóan fejlődik, hiszen már 1991 táján függetlenedni kezdett a falsíktól (Lecsúszott Quasi-kép) sőt, mint a művész egy feljegyzésében megjegyzi, „kérdésessé vált a kiinduló színek minősége is”. A színek együttműködésének meglepő hatásrendszerét, a színkeverés additív és szubtraktív módjának a szem érzékelésére apelláló terek és egyben az időre is érzékeny lehetőségeit Maurer az elmúlt évek során műveiben tételesen is végigkísérletezte.

Веkе László

részlet és aktuális kiegészítés Maurer Munkák 1970-1993 című katalógusában megjelent tanulmányból
 

 

Kiállításmegnyitó július 15-én:

Köszöntőt mondott:
Hegyeshalmi László
a Művészetek Háza Veszprém igazgatója

A tárlatot megnyitotta:
Geskó Judit
a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének vezetője

A kiállítás kurátorai:
Maurer Dóra
Pőcze Attila
Hegyeshalmi László

Cím: 8200 Veszprém, Vár utca 3-7.
Esemény időpontja:2017.07.15. - 2017.10.28.
Szervező neve: Művészetek Háza Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 17.
Szervező tel.: +36 88 425 204
Szervező E-mail: nemethorsolya@arthouseweb.hu
Szervező Weboldal: http://www.arthouseweb.hu
Bernát András - A táj konfigurációja című kiállításmegnyitó


Bernát András - A táj konfigurációja című kiállítás (2017.07.22. - 2017.09.10.)

Veszprém Város Önkormányzata és a Művészetek Háza Veszprém tisztelettel meghívja Önt a Dubniczay-palota Moholy-Nagy-termébe Bernát András képzőművész A táj konfigurációja című kiállításának megtekintésére. Bővebben Rövidebben

A könyv szerzője: Hajdu István

 

„Bernát András nemzedéke egyik legkiválóbb művésze, akinek pályája – meglepő módon, s alterálva kortársaiéval – egyenes vonalú, töretlen. A szó minden értelmében természetesen érintkezik ugyanakkor az elmúlt huszonöt év hazai és nemzetközi tendenciáinak eredményivel, így e pálya képének monografikus megfogalmazása lehetőséget ad a korszak magyarországi és egyetemes festészeti tendenciáinak megfogalmazására is.

Bernát András már korán, főiskolásként jelen volt a magyarországi új festészet kialakulásánál, Ádám Zoltánnal, Bullás Józseffel és Mazzag Istvánnal együtt.

Viszonylag hamar megtalálta saját kifejezési formáit. Turner és a francia impresszionisták hagyományai alapján alakította ki a természethez panteisztikusan kötődő festészetét, melyet - némi erőltetettséggel - absztrakt impresszionizmusnak nevezhetünk. A nyolcvanas évek derekán-végén készült képei lágy szerkezetükkel, a klasszikus tájképekére utaló kompozíciós elvek nyomaival fölidézik ugyan a tradicionális látványelvűséget, ám a festői Én teljes szétáradása a naturális - vagy annak tűnő - formákat tökéletesen föloldja. Bernát akkori, melankolikus, lírai absztrakciója az érzékelhető és az érzékelhetetlen határának hallatlanul érzéki megfogalmazása volt.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján Bernát festészetéből lassan kiveszett a tárgyi utalás. Képeinek motívumai ekkortól gyakran a land artéira emlékeztető nagy, „természet-szerű”, építettnek tetsző formák, máskor végtelenbe futó, plasztikus hullámok, melyek kiáradnak a kicsiny felületről, nem széttörve, hanem feloldva a keretet. Absztrakció és végül is - az első benyomással szemben - szigorú tárgyszerűség egyszerre nyilatkozik meg a munkákon. Mozgást idéző festményei ugyanakkor sajátos paradoxont is rögzítenek: éterivé stilizált tájképek, melyekbe valamifajta Turner-i vihar feszül, kitörhetetlenül, megbéklyózva a viszonylag erős monokromitás által.

Más szempontból viszont olybá tűnnek a képek, számomra legalábbis, mintha velük Bernát Rainer Maria Rilke kegyetlenül őszinte és végzetes szavait igyekezne – önkéntelenül is – illusztrálni, vagy lehetséges „megfejtési javaslattal” értelmezni. „Egyedül lenni egy halott emberrel távolról sem akkora kiszolgáltatottság, mint egyedül lenni a fákkal. Bármily titokzatos legyen is a halál, sokkal titokzatosabb az olyan élet, amely nem a mi életünk, amelyben nem vehetünk részt, s amely minket észre sem véve, a maga ünnepeit ünnepli, míg mi némiképp zavarodottan szemléljük, véletlenül érkezett vendégekként, akik más nyelven beszélnek”¬ (ford. Szabó Ede) -, sóhajtja Rilke a worpswedei művészek műveit látva. Úgy rémlik, mintha Bernát András a táj, a természet Rilke-i ünnepét festené meg sikerrel.

Az elmúlt tíz-tizenöt évben képei több szempontból is határ-helyzeteket „ábrázolnak”, miközben önmaguk is - mint megformált tárgyak – egy jó értelemben vett ambivalencia megtestesülései.

A festmények monokrómak, vagyis egy-színűek, ám ez a látszat, s nem csak azért, mert nincs tiszta monokrómia, hanem mert Bernát András egyrészt színeket rejt a fény révén a színbe, másrészt: fémszemcséket kever a szerves pigmentek közé, aminek révén a felület selymes-irizáló, gyakran opálos-színváltó, élő testté válik. Testté válik tehát a sík (persze, ez a festészet egyik örök dilemmája: miként lehet síkon testet „fogni”), ám itt ez anélkül esik meg, hogy a művész a perspektívával kezdene mechanikusan bíbelődni; az első pillantásra pusztán a fény és a nézőpont váltásból lírai-testi illúzió keletkezik, de ha szigorúbban nézzük a szín-játékot, rá kell csodálkoznunk, hogy konstruálatlan, kiíratlan geometriai helyzetek teremtik meg a megtestesülést. Száraz, de mégsem kiszámítottnak és végletesnek tekinthető téri elemek derengenek elő a színből, anélkül, hogy fontosabbá válna az egyik, a másik rovására.

A mozgás – a határoltban a végtelenre utalva – a festményeken fényből keletkezik, s a fény a nézőtől egyszerre függ és független. A szemlélő pozíciójának változtatásával – önmozgásával – megmoccan a vásznon rögzített képi hely és helyzet. Az ecsetnyomok nyüzsgéséből kibontakozik a kinetizmus és illuzionizmus egyfelől, a véletlen puha játéka másfelől. Művészete nagyon konkrét, a korszellemnek megfelelő, egyszerre gazdasági és esztétikai vonatkozású példával: valahogy úgy, mint amikor nyerünk egy samponos szőnyegtisztítást porszívózással – vételkényszer nélkül –, és ráeszmélünk, hogy mennyi minden tud összegyűlni egy szőnyegen, egy szöveten, egy matracon hosszú évek, évtizedek alatt. A foltok, nyomok, amiket magunk után hagyunk, viszont nem a megtörtént eseményekre emlékeztetnek – inkább azok elvonatkoztatott sűrítményeivé lesznek. Ahogy Kazimir Malevics mondaná: az érzet a lényeg.”

Hajdu István

 

Bernát András

 

1957. Törökszentmiklóson.

1980 és 1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festőszakos hallgatója voltam. Mesterei Kokas Ignác és Dienes Gábor voltak.

1986: Herman Lipót-díj, ugyancsak 1986-ban Soros-ösztöndíjas, majd 1987-től Derkovits-ösztöndíjas. 2000: Munkácsy-díj; Bécs város ösztöndíja; 2004: NKÖM díja (Egyhetes c. kiállítás).

Budapesten él.

http://andrasbernat.blogspot.hu/

 

A kiállítás megtekinthető: 2017. szeptember 10.
naponta 10-18 óráig, szünnap: hétfő

Cím: 8200 Veszprém, Vár utca 29.
Esemény időpontja:2017.07.22. - 2017.09.10.
Szervező neve: Művészetek Háza Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 17.
Szervező tel.: +36 88 425 204
Szervező E-mail: nemethorsolya@arthouseweb.hu
Szervező Weboldal: http://www.arthouseweb.hu
Kiegyezés és koronázás


Kiegyezés és koronázás (2017.05.04. - 2017.10.31.)

Kiegyezés és koronázás 1867 - 150 évvel ezelőtt koronázta Erzsébet királynét Ranolder János veszprémi püspök című kiállítás tekinthető meg a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben. Bővebben Rövidebben

A kiállítás megtekinthető: 2017. október 31-ig.

A kiállítás menyitója egyben a Gizella Napok ünnepélyes nyitánya is.

 

Cím: 8200 Veszprém, Vár utca 35.
Esemény időpontja:2017.05.04. - 2017.10.31.
Szervező neve: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 35.
Szervező tel.: +36 88 426 088
Szervező E-mail: info.boldoggizella@gmail.com
Szervező Weboldal: http://www.gizellagyujtemeny.hu
Gerhes Gábor - A Négy Elem


Gerhes Gábor - A Négy Elem (2017.06.24. - 2017.09.09.)

Veszprém Város Önkormányzata és a Művészetek Háza Veszprém tisztelettel meghívja Önt Gerhes Gábor képzőművész, A Négy Elem című kiállítására. Bővebben Rövidebben

A kiállítás megtekinthető: 2017. szeptember 9-ig, 10–18 óráig, szünnap: vasárnap

A Négy Elem.

A magyar konceptuális művészet egyik legfontosabb hazai képviselőjének, Gerhes Gábornak a Veszpémi Csikász Galériában megnyíló egyéni kiállítása egy koncentrált válogatás a művész utóbbi években készült munkáiból. A művek nagy része a Nemzetközi Műkritikusok Szövetsége (AICA) által az év kiállításának címzett 2013-as Trafó Galéra-beli Neue Ordnung, valamint a 2015-16-ban a budapesti Robert Capa Fotográfiai Központban megvalósult nagysikerű Jelentés című kiállítás anyagából kerültek ki, kiegészülve  újabb művekkel, közülük néhány a nagyközönség számára most lesz először látható.

Gerhes sokoldalú művészetének – mely a fotográfián, és az installáción keresztül széles skálán terjed – legfontosabb jellemzője, olyan sajátos, jelentésgyártó mechanizmusok befogadására alkalmas térek kialakítása, amelyekben a történelem egyszerre fiktív és valós, privát és kollektív, kortalan és korhoz köthető. 

A Gerhes-féle archívumban egyszerre van jelen a kísértetiesség (Unheimlich) és az irónia, a homályosság és a banalitás, a kegyetlenség és a szentimentalizmus. Ebben a rendben valamennyi elem megközelíthető a nyelvi konstrukciók, illetve a képi reprezentációk felől – bármerre indul a néző, minden a történelmi összefüggésekre épülő jelentésbe torkollik.

A folyamatos jelentésgyártás azonban nem vezet egyértelmű kijelentésekhez, hanem mindenekelőtt további kérdéseket vet fel. Akár a kiállítás címét adó mű, a XX. századi festészet leghirhedtebb alkotása, Hitler kedvenc festője: Adolf Zieglernek az 1937-ben készült A négy elem című művének Gerhes-féle video-parafrázisa. Vagy a vaddisznóbőrökből készült felvonulási zászlók, a rajtuk ovasható fém feliratokkal (Eternal Light, Immediate Enlightenment, Infinite Liberation). De ide soroható az a képzeletbeli titkos társaságok működéséről készült baljós fotósorozata, melyeknek tagjaira egyszerre süthető rá az illuminátus, a szabadkőműves, a jezsuita, a kommunista, a terrorista vagy a földönkívüli bélyeg.

Mindez a kiállítás látogatóját az otthonosság és a viszolygás kettős érzésével tölti el, a felkínált asszociációk és utalások által összeálló kép segítségével megkísérelheti elkülöníteni a dokumentumot a fikciótól, a játékot a tragédiától*.

 

Gerhes Gábor (Budapest, 1962)

Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, egyetemi oktató. 2006–2015 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, 2010-től a Budapest Metropolitan Egyetem Fotó-szakán óraadó tanár. A Fiatal Képzőművészek Egyesületének egykori alelnöke. A Magyar Fotóművészek Szövetségének, és a MAOE intermédia szakosztályának tagja.

Alkotói tevékenységét számos ösztöndíjjal, a Művelődési Minisztérium Eötvös Alapítvány ösztöndíjával, Derkovits-ösztöndíjjal, Munkácsy-és további számos díjjal ismerték el. 2004–2005-között francia állami alkotói ösztöndíjat kap a párizsi Recollettes-ba, 2006-ben a Kulturkontakt  meghívására Bécsben ösztöndíjas. 2014-ben megkapja az AICA (Nemzetközi Műkritikusok Szövetsége) fődíját. 2014-ben bekerül a Kreatív magazin a 30 legjobb magyar fotós c. válogatásába.

1985 óta rendszeresen állítja ki munkáit egyéni és csoportos kiállításokon a legfontosabb hazai kiállítóterekben: Ludwig Múzeumban, a Műcsarnokban, Nemzeti Galériában, Szépművészeti Múzeumban, a Robert Capa Fotográfiai Központban, a debreceni Modemben, Szegeden, Pécsett, Dunaújvárosban, Veszprémben, Székesfehérvárott, Miskolcon és Szombathelyen. Valamint számos jelentős külföldi kiállítóhelyen: Párizsban (Grand Palais, Louvre-Caroussel), Montpellierben (FRAC), Brüsszelben (BOZART), Helsinkiben, Pozsonyban, Varsóban (Palace Ujazdowsky), Bukarestben, Bécsben, Lisszabonban, Londonban (Anthony Reynolds Gallery), Triesztben, Velencében (Villa Manin), Berlinben (Akademie der Künste), Baselban (Art Basel) Taiwanon és az Egyesült Államokban.

Munkáiból a hazai gyűjtemények közül a Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum, a Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, a Vintage Galéria, a KOGART Alapítvány, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a miskolci Hermann Ottó Múzeum, a Miskolci Galéria, a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány (ICA), a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Szombathelyi Képtár, a székesfehérvári Szt. István Király Múzeum és a debreceni MODEM gyűjtemény számára vásároltak.

Alkotásait külföldön a svájci H. Ringier gyűjteményben és a Kunsthaus Glarusban, a világ legnagyobb vállalati fotógyűjteményben, a németországi Stiftung DZ Bank AG – Frankfurt am Main gyűjteményében, valamint számos egyéb magyar és külföldi magángyűjteményben őrzik.

A művészt Magyarországon az acb Galéria képviseli.

Budapesten és Balatonalmádiban él és dolgozik.

Cím: Csikász Galéria - 8200 Veszprém, Vár utca 17.
Esemény időpontja:2017.06.24. - 2017.09.09.
Szervező neve: Művészetek Háza Veszprém
Szervező címe: 8200 Veszprém, Vár u. 17.
Szervező tel.: +36 88 425 204
Szervező E-mail: info@arthouseweb.hu
Szervező Weboldal: http://www.arthouseweb.hu
Érdeklődési kör