2019. május 10-én pénteken 16:30-tól Önkéntesekkel a Himalájában, 200 éve indult útjára Kőrösi Csoma Sándor című előadására várja az érdeklődőket a Laczkó Dezső Múzeum. Előadóink Fehér Anna Ditta építész, művezető és Stanzin Namgail herceg, a Csomát egykor befogadó Zanglai királyi család leszármazottja, akik személyes élményeik mellett bepillantást nyújtanak Kőrösi Csoma Sándor izgalmas életútjába.

Ezen esemény kísérőprogramjaként hirdetjük meg poszterversenyünket, mellyel szeretnénk közelebb hozni a témát az ifjúsághoz, sarkallni őket a felfedezés, kutatás örömeire, bíztatni őket felnövő magyar fiatalként külföldi magyar közösségekben végzett ismeretátadási, oktatási tevékenységek végzésére.

A versenyre kizárólag saját, szabad kézi technikával készült, kis mértékben kollázs technikát felhasználó poszterekkel lehet pályázni, maximum 100x70 cm-es méretben. A poszter alapja minimum 3 mm vastag karton (könyvkötőkarton) legyen. A poszterek készüljenek az alábbi 12 témához kapcsolódó tematikában. A felkészüléshez segédanyagokat biztosítunk a http://www.ldm.hu/hu/hirek/poszterverseny-laczko-dezso-muzeum és a Csoma Szobája Alapítvány http://csomasroom.org/ oldalán, valamint a köz számára elérhető, bármely Kőrösi Csoma Sándor életével foglalkozó ismeretterjesztő anyag  felhasználható.

Javasolt témák:

Csoma útnak indul Kőrösfalváról
Csoma hánykolódik a Földközi tengeren
Csoma az alexandriai bazárban
Karavánnal a sivatagon át
Csoma örmény kereskedőnek öltözve
Csoma Bagdadban
Csoma Teheránban
Csoma a bámijáni nagy Buddháknál
Csoma a buharai nagymecsetnél
Csoma a Himaláján
Csoma teázik a zanglai királlyal
Csoma könyveket olvas a zanglai palotában

Csoportos munkák jelentkezését nem áll módunkban elfogadni. A pályázaton minden Veszprém Járásban élő diák indulhat, aki megkezdte már felső tagozatos tanulmányait (5-8. osztály). Egy diák maximum egy poszterrel nevezhet. A nevezési díj nincs, a diákoknak csak a felhasznált anyagokról kell gondoskodni.

Jelentkezési határidő: 2019. április 26. péntek

Jelentkezés az alábbi űrlap kitöltésével lehetséges: https://forms.gle/umicK76AAkt9JMA16

A poszterek leadási határideje: 2019. május 3. 13 óra

Hajdu Franciska kulturális menedzser számára a Laczkó Dezső Múzeum Titkárságán, Veszprém Török Ignác utca 7. 8-13 óráig, +36205486325

A bemutató és díjátadó eseménye: 2019. május 10. péntek 16:30 - Önkéntesekkel a Himalájában, 200 éve indult útjára Kőrösi Csoma Sándor

Előadók és díjátadók:

Fehér Anna Ditta építész, művezető

Stanzin Namgail herceg, a Csomát egykor befogadó Zanglai királyi család leszármazottja

Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

A díjazottakat 2019. május 8-ig értesítjük, személyes megjelenésükre feltétlenül számítunk

A csikók kb. 12-13 hónapos vemhességet követően, márciusban vagy áprilisban jönnek világra és már pár órásan képesek felállni és járni.

Tavaly, 2018. június 6-án került átadásra A Modern Városok Program első elemeként Veszprémi Állatkert új tevekifutója, mely Magyarország legnagyobb tevekifutója. A 2000 négyzetméteres kifutóhoz két belső boksz, takarmánytároló, valamint egy fedett beálló is tartozik. 

A tevék vadon élő formája már csak a Góbi-sivatagban él, legszembetűnőbb jellemzője a két púpja. A teve kiválóan alkalmazkodik a szélsőséges életkörülményekhez, mivel télen a -30, nyáron pedig a +40 Celsius fokot is képes elviselni. A kétpúpú tevék közkedvelt állatkerti állatok különleges megjelenésük miatt.

Az immár 17 főre bővült teve karaván az új Gulya-dombi kifutójukban tekinthető meg.

2018.12.14. VESZPRÉM LESZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2023-BAN

Beérett az elmúlt három év kemény munkája, a szakmai zsűri és a Magyarország kormányának döntése alapján Veszprém és a balatoni régió viselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet.

A döntést pénteken délután, Budapesten hirdette ki a bírálóbizottság a három pályázó város, Debrecen, Győr és Veszprém csapatainak részvételével.

Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár megnyitó beszédében úgy fogalmazott: valójában mind nyertesek vagyunk és mind gazdagodtunk, függetlenül attól, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címnek csak egy kiválasztottja lehet. Valójában azonban mindhárom város megérdemelné ezt a titulust, hiszen példaértékű helytállásról és komoly munkáról tettek tanúbizonyságot az elmúlt időszakban.

– 2018-ban ünnepeljük a kulturális örökség európai évét, ami Európa kiemelkedő művészeti eredményeit, hagyományait és értékeit állítja reflektorba. Lehetőséget kínál, hogy bemutassuk Európa kulturális sokszínűségét és elősegíti, hogy a kultúra még jobban hozzájáruljon Európa gazdaságának és társadalmának fejlődéséhez. Pontosan ezeket a célokat szolgálja az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés is – hangsúlyozta köszöntőjében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. – A cím lehetővé kívánja tenni, hogy az európai polgárok többet tudjanak meg egymás kultúrájáról, megcsodálják közös történelmünk emlékeit, megtapasztalják az európai értékek gazdagságát és az európai összetartozás érzését.

A megtisztelő címet eddig összesen 60 város viselhette, amely minden esetben hosszú távú fejlődést hozott a város kulturális infrastruktúrájában, növelte a polgárok önbecsülését és a város iránti büszkeségét, javította a városról kialakult korábbi képet, aktívabb résztvevőket eredményezett a kultúrában, fokozott turizmust, nagyobb ismertséget és gazdasági előrelépést eredményezett.

A címet eddig minden évben két európai város nyerhette el, 2023-ban egyedülálló módon azonban csak Magyarországról kerül ki győztes. Az első fordulóban összesen hét pályázó vett részt: Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém, közülük végül Debrecen, Győr és Veszprém került be a második fordulóba.

A döntőbe jutott városok mindegyikének november 9-ig kellett leadnia végleges pályázati anyagát, majd ezt követően a 12 tagú bizottság öt zsűritagja személyesen is meglátogatta a pályázó városokat – Veszprémbe december 12-én, szerdán látogattak el –, pénteken pedig utoljára prezentálták a városok elképzeléseiket a zsűri előtt.

Aiva Rosenberg, az európai testület elnöke elmondása szerint szerették volna, ha mindhárom város nyerhetett volna, hiszen mind nagyszerű munkát végeztek és rengeteg új, progresszív gondolattal találkoztak az első válogató óta. A végső döntésnél végül hat fő szempontot vettek figyelembe, amely alapján javaslatot tettek az EMMI-nek, ki viselje a címet 2023-ban: ezek a város kulturális stratégiája és az EKF-fel való kapcsolata, a pályázat művészeti, kulturális tartalma, az európai dimenzió megjelenése, a város pénzügyi és szervezeti kapacitása, az elképzelések társadalmi hatása, illetve a pályázat költségvetése.

MINDEZEK ALAPJÁN AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA CÍM GYŐZTESE VÉGÜL VESZPRÉM LETT.

Ezzel a város, illetve a balatoni régió lehetőséget kapott, hogy a kultúra eszközével, a polgárok bevonásával megteremtse Európa jövőjét – hiszen éppen ez az EKF kezdeményezés lényege: interkulturális párbeszédet folytatva továbbadni az örökségünket és valami újat létrehozni – mondta el az elnök asszony beszédében.

A döntést hatalmas üdvrivalgás fogadta, Porga Gyula polgármester pedig úgy fogalmazott: egy fantasztikusan kiélezett versenyben kerültek ki győztesként két nagyon tekintélyes magyar város mellett.

„Ha értékelnem kell a győzelmet, az első gondolat ezért mindenképpen az örömé. A második pedig a köszöneté, hiszen az, hogy idáig el tudtunk jutni, csapatmunka eredménye. Szeretném megköszönni a térségben lévő polgármestereknek, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak, hogy segítettek minket és szurkoltak nekünk végig.

Holnap ugyanakkor már megkezdődik a munka, mert az, hogy Veszprém egyedül viselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet, egyben nagy felelősség is. Akár csak az, hogy közben a magyar kultúrát is kell képviselnünk. Ám ha ugyanazt az egységet, bizalmat, erőt meg tudjuk tartani, ami a pályázat megírásához vezetett, akkor biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog.”

A komoly munka valóban most kezdődik, az EKF testülete pedig a továbbiakban sem engedi el Veszprém kezét: folyamatosan nyomon követi majd, hogyan halad a pályázat megvalósítása.

Forrás: www.vehir.hu

2018.12.15. Porga Gyula: komoly Veszprém programjának társadalmi támogatottsága

Veszprém polgármestere szerint nagy siker a városnak az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím. Mint Porga Gyula szombaton az MTI-nek elmondta, az elmúlt években komoly társadalmi támogatottságot sikerült építeni a program köré.

Veszprém pályázata a Beyond címet viseli, ami arra utal, hogy szeretnének túllépni korábbi nehézségeiken, lebontani a falakat az önkormányzatok, a vállalkozói és a civil szféra között - emelte ki a polgármester. Hozzátette: nagyfokú bizalmat sikerült kialakítani a régió szereplői közt az előkészítés során, és ha ezt meg tudják tartani, sikeres lesz a program végrehajtása is.

Porga Gyula hangsúlyozta: az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím nem csak egy évről szól, már 2019 elején meg kell kezdeni a munkát. Nagy a felelősség, hiszen 2023-ban Veszprém egyetlen városként lesz Európa kulturális fővárosa, és nemcsak a régió, hanem egész Magyarország kultúráját kell közvetítenie Európa felé.

A polgármester arról is beszélt, hogy nem terveznek nagy infrastrukturális beruházásokat - ezt már a beadott pályázatban is hangsúlyozták -, és fontosnak tartja, hogy fenntartható módon hajtsák végre a programot.

Célként tűzték ki a Balatont és a térséget jellemző szezonalitás megszüntetését, mert - mint arra Porga Gyula rámutatott - a potenciál és az infrastruktúra rendelkezésre áll a térségben ahhoz, hogy egész évben tudjanak vendégeket fogadni. Bár Veszprémben pezsgő kulturális élet zajlik, szeretnének még több embert bevonni a programba, ezért Veszprém egyfajta városfejlesztő és közösségépítő eszközként is tekint a programra - tette hozzá.

Megjegyezte: több európai középvároshoz hasonlóan Veszprémre is jellemző, hogy a tehetséges fiatalok elmennek nagyobb városokba - akár a fővárosba vagy Nyugat-Európába -, a pályázat segítségével ezt a tendenciát is megfordítanák. Olyan szolgáltatásokat szeretnének nyújtani a térségben, hogy a fiatalok, ha el is mennek, visszatérjenek és itt tudjanak kiteljesedni.

Az EKF-projekt független nemzetközi szakértői testülete Veszprém pályázatát támogatta az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, a döntést pénteken jelentették be Budapesten. A címért hét magyar város - Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém - indult, a második fordulóban Debrecen, Győr és Veszprém közt dőlt el, hogy melyik város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban.

Forrás: www.vehir.hu

2018.12.16. EKF pályázat

A csatolmányban megtekinthetik a nyertes pályázatot! 

Cikkünk folyamatosan bővül!

Aktuális információk: 2023veszprem.hu

• EKF 2023 VESZPRÉM (6MB)

Volkswagen-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz listáján 80 ponttal a 64. helyen szerepel a veszprémi Oliva Étterem.

Oliva Hotel és Étterem

Veszprém történelmi belvárosának szívében, közvetlenül a városközpontban, nyugodt környezetben, a Vártól pár perc sétára várjuk kikapcsolódni vágyó vendégeinket. Az Oliva étlapján a meghatározó nemzetközi konyha fogásait a hagyományos magyar ételek egészítik ki. 

Az Oliva Étterem 2000. október 27-én nyitotta meg kapuit.

Noha az Oliva név nyilvánvalóan utal a mediterránumra, ami az épületet és annak nyári kerthelyiségéit, kis pációit is áthatja, étlapunk nem kifejezetten mediterrán, bár nyilván az egyik hatás onnan származik. Az étteremhez tartozó hotel, és a nyári turisztikai szezon miatt magas számú külföldi, turista vendégek miatt is szerepelnek a hagyományosabb, magyaros irányvonalat képviselő fogások az étlapunkon, még ha azok újragondolva, modernizálva is kerülnek a tányérra sokszor.

Mindemellett a nemzetközi konyha is erőteljesen tetten érhető. Alap étlapunk mellett két-három hetente cseréljük a szezonalitásoknak is helyet adó betétlapot, ahol az állandó változásnak adunk helyet. Borlapunkon negyven kiváló hazai pincészet borai találhatóak meg, nagy hangsúlyt fektetünk a Balatoni régió boraira.

Éttermük több alkalommal került be a 100 legjobb hazai étterem közé (Népszabadság) és 2015-ben a Gault & Millaut kalauzban a 72 hazai étterem lett.

​

A tavaszi Étterem Hét végén 2.515 Vendég küldte el értékelését a résztvevő éttermekről. Az így kialakult toplista alapján, a DiningCity átadta az "Étterem Hét legjobb étterme" díjakat, kizárólag a közönségszavazatokat figyelembe véve.

Országos lista - TOP 3 étterem a 3.900 Ft-os kategóriában:
3. Lokalista Bistro (Miskolc)
2. Bistorant Restaurant Winebar (Szeged)
1. Malomkert Sörház (Veszprém)

„Mesterszakácsunk vezénylésével címvédő posztunkat negyedszerre is büszkén öltjük magunkra. Pozíciónkat megtartani még körültekintőbb előkészületeket és odaadóbb munkát, erőfeszítést igényel. A folyamatos megújulásunknak, trendkövetésünknek köszönhetően megtiszteltetés, hogy immáron negyedszerre, egymást követően az első helyezettként delegálhatunk. Rendkívüli örömünkre szolgál, hogy Vendégeink értékelték csapatunk elhivatottságát, utánozhatatlan szakmaszeretetüket és lelkiismeretes munkájukat. A dicsőítő visszajelzéseket köszönjük minden kedves Vendégünknek és külön magas elégedettség számunkra, hogy ételeinkkel, felszolgálásunkkal új Vendégkört köszönthetünk. Az Étterem Héten való ismételt sikeres szereplésünk azt bizonyítja, hogy továbbra is jó úton haladunk és tartva magunkat a teljesítményfokozáshoz, vendégelégedettséghez, számos meglepetéssel, újítással készülünk. Hálásak vagyunk Vendégeinknek a pozitív minősítésekért, nagyon köszönjük, hogy méltányolják, értékelik hivatásunkat, erőfeszítéseinket! Szeretettel várunk továbbra is minden kedves Vendéget a Malomkert Sörházba, a Királynék városába."
Malomkert Sörház (Veszprém) - Szücs Balázs /ügyvezető/

Forrás: www.etteremkostolo.blog.hu

A több mint húsz fős "pirosfenekű" pávián csapat izgatottan, hangos, örömteli kiáltások közepette fedezte fel új otthonát, ahol ínycsiklandó "vendégváró" falatok várták az új lakókat.

Az állatok a hollandiai Beekse Bergen Safari Parkból költöztek a Veszprémi Állatkertbe, ám a hosszú utat követően az első bizonytalan lépések után már vidáman másztak fel a friss saláta levelekért és répa falatokért a legmagasabb pontokra is, fokozatosan ismerkedve a környezettel.

A galléros pávián Afrika földjén, Kelet-Afrikában, Ázsiában pedig Jemen és Szaúd-Arábia félsivatagos, száraz, füves pusztaságain, szavannáin él. A páviánok társas lények, több szinten szerveződő csapatokban élnek.

Török László a Veszprémi Állatkert igazgatója elmondta, hogy a hollandiai parkban összeszokott nagy családot nem tervezték szétválasztani, ezért a teljes csapat költözött: "a harminc éves nagymamától, az egy éves páviánokig".

Nappal aktívak, ilyenkor idejük nagy részét táplálékkereséssel töltik. Testük hátsó fele világosbarna, fejük, hátuk és mellső végtagjaik viszont ezüstszürkék: a hosszú ezüstszőrke szőrszálak afféle gallérként, palástként fedik viselőjüket.

A galléros páviánok a legnépszerűbb állatkerti állatok közé tartoznak, hangos zsibongásukkal és mókás viselkedésükkel mindenhol a látogatók kedvencei. A veszprémi pávián csapat hangjától egyelőre csak a belső helyiség zenghet, de pár héten belül már a tágas külső kifutójukat is birtokba vehetik.

Forrás: vehir.hu

A szemfülesek akár már pár héten belül elcsíphetik az első oroszlánokat: hamarosan ugyanis befejeződnek az új kifutó munkálatai, és elkezdődik a beszoktatás időszaka. A főszezonra azonban már biztosan teljes pompájában élvezhetik az új helyet a négylábúak és a látogatók is. A Modern Városok Program teljes csomagjából megvalósuló fejlesztés során két kilátópontot is létrehoztak a helyszínen, amelyekből akár pár centi távolságra, biztonsági üvegen keresztül figyelhetők meg majd az oroszlánok, a gyerekek és a természetfotósok legnagyobb örömére.

Az új helyet egyelőre a jelenlegi csapat, a négy veszprémi oroszlán veheti birtokba, a több mint 2000 négyzetméteren létrejövő, és ezzel talán Magyarország legnagyobb oroszlánkifutójává váló területen viszont a későbbiekben akár 6-8 állat is elférhet a jövőben.

Nemcsak a négylábúak örülhetnek ugyanakkor a komfortosabb viszonyoknak. A napokban elkezdődött a kifutó körüli fásítás: az állatkert munkatársai mályvacserjékkel, orgonával és juharfával ültették körbe az új kifutót, illetve a kilátópontot.

A környék fásítása évek óta Veszprém zöldstratégiájának részét képezi: a nem kis kihívást jelentő dolomit talaj ellenére is az elmúlt időszakban több ezer fát ültettek el annak érdekében, hogy az állatok is otthonosabban érezzék magukat, valamint az állatkert vendégei is árnyas lombok között sétálhassanak és fedezhessék fel a folyamatosan újdonságokkal jelentkező vadasparkot.

Forrás: vehir.hu