A Placoról röviden

2021 tavaszán lesz 120 éve, hogy Laczkó Dezső piarista tudóstanár Veszprémben felfedezte a kavicsfogú álteknős, tudományos nevén Placochelys placodonta maradványait.

A kavicsfogú álteknős az úgynevezett felső-triász idején, hozzávetőleg 210 millió ével ezelőtt élt.

Ekkor hazánk területét a Téthys óceánból lassan lefűződő trópusi sekélytenger borította, gazdag állatvilággal. A kavicsfogú álteknős táplálékául szolgáló kisebb gerinctelen állatok, mint a tengeri sünök, csigák, kagylók, valamint gerinces állatok, halak, cápák – amelyektől minden bizonnyal a jellegzetes páncélzatával védte meg magát – voltak a lakótársai.

A kavicsfogú álteknősök csoportjába mára már több fajt is be tudnak sorolni a tudósok, a legközelebbi rokona a Milánó közelében felfedezett Psephoderma alpinum, de Hollandiától egészen Kínáig kerültek elő hasonló állatok maradványai. Hozzánk legközelebb Villányból kerültek elő fogak, azonban ezekhez egyenlőre nem tartoznak testrészek.

A kavicsfogú álteknős jellegzetes fogairől kapta a nevét, melyek kinézetre kavicsokhoz hasonlóak. Ez árulkodik életmódjáról is, mivel a kemény, meszes hájú állatokat ezekkel a fogakkal tudta összeroppantani, hogy a belül található tápláló részeket elfogyaszthassa. Ez magyarázza az állat egy másik érdekességét, hogy fogait folyamatosan cserélte, újakat növeszett, mivel azok gyorsan koptak.

A kavicsfogú álteknős az elmúlt 120 évben jelentős tudományos „karriert” futott be, Olivier Rieppel amerikai őslénykutató 2001-es tanulmányában több mint 100 irodalmat sorol fel, amely vele foglalkozik. A Magyar Földtani Intézetben, már a felfedezése után is, de leginkább az 1930-as években több másolat is készült róla, amelyek Cholnoky Jenő közlése szerint a világban számos műzeumba eljutott. Az egykori Magyar Állami Földtani Intézet, jelenleg Magyar Bányászati és Földtani szolgálat Stefánia úti székházában, és a Magyar Természettudományi Múzeum budapesti és zirci gyűjteményein kívül megtalálhatóak többek között Milánóban, Berlinben, Kijevben is múzeumok gyűjteményében egy-egy másolat.

Veszprém a felfedező Laczkó Dezső és a leletek megtalálásának 120. évfordulója kapcsán kezdi igazán sajátjának érezni a kis ősállatot. Méltán kezd nemcsak a múzeum, hanem a város kabala állatává is válni, a köztudatba beépülni.

Magyarország legjelentősebb, de manapság is az egyik leghíresebb ősmaradványunk a Veszprém Észak-nyugati felében elterülő Jeruzsálemhegy városrész kőbányáiban került elő. A faj leírására szolgáló példány előkerülését a kőfejtő munkások éberségének és figyelmességének köszönhetjük, mivel „igen érdekes csontokat” találtak, üzentek a Tanár Úrnak. Az akkori városmajorhoz tartózó pásztorház helyén nyitott kőfejtőben, ami jelenleg a Tűzoltóság közvetlen közelében található, nagyjából a Dózsa György utca vonalában, kb. 4-6 m mélységben, a bányászott márga és a dolomit rétegek határán voltak a mintegy 220-210 millió éves felső-triász földtörténeti korból való maradványok.

Laczkó Dezső, a csont és páncéldarabokat összeszedve barátja és mentora, Lóczy Lajos tanácsára Berlinbe küldte azokat preparálás és fajmeghatározás céljából, a kor egyik legjelesebb ősgerinces-szakértőjének, Otto Jaekelnek. Neki köszönhetjük a nemzetség és a faj pontos leírását, valamint elnevezését is. Első tanulmánya 1902-ben jelent meg a német Ásványtani, geológiai és őslénytani évkönyvben.

Semsey Andor tudomány-mecénás támogatta további kutatásokat végeztek, de ez sajnos nem vezetett célra. Ismét a szerencse közbelépésével majdnem pontosan 1 év után újabb kavicsfogú álteknős példány koponyája került elő, az egykor méntelepnek helyet adó, ma a Tűzoltóság hátsó, Pöröly köz felé eső udvara helyén működő kőfejtőben. Laczkó Dezső ezután figyelemmel kísérte a kőfejtés munkálatait, így további testrészek birtokába jutott, amelyeket szintén Berlinbe küldött tudományos feldolgozásra.

A Jeruzsálemhegyi kőfejtőkben a későbbi években még több fossziliát találtak: fogakat (1907), páncéldarabot (1917) és csont maradványokat (1909, 1914, 1927).

A veszprémi kavicsfogú álteknős lelőhelyeirő és a leletekről Lóczy Lajos és Bölcs Gyula készített fényképfelvételeket, amelyek révén megismerhetjük a felfedezés körülményeit, illetve azt a kőzetdarabot, amiben az első koponya maradványai voltak.

A Jeruzsálemhegyen kívül, Veszprém későbbi Újtelep nevű városrészében, a mai Fecske, Akácfa és Csap utcák környékén nagy valószínűség szerint szintén talált Laczkó Dezső kavicsfogú álteknős maradványokat 1895-1896 táján. A kutatásait a Győr-Veszprém vasútvonal építése tette lehetővé. A mai Fecske utcai iskola helyén végzett kutatásai során gyűjtött be olyan csontmaradványokat, amelyeket később Placochelys néven említ, azonban ekkor még nem volt a faj tudományosan azonosítva és leírva. A vasútvonaltól mintegy 100 m-re Dél-Keletre egy márga kitermelés céljából nyitott kőfejtőben szintén talált ilyen, ősálteknősnek tulajdonított végtagcsontokat.

A kavicsfogú álteknősről készült póló a Tourinform Veszprém irodájában (Óváros tér 2.) 3500 Ft áron megvásárolható.

A kavicsfogú álteknősről írt tanulmány az alábbiakban olvasható:

• Tanulmány - Kavicsfogú álteknős (1MB)

A könyv túravezetőként is kitűnően használható, hiszen az ismertetett épületeket egy-egy sétaútvonalra felfűzve is olvashatjuk. Az egyik útvonal a Komakút térről indulva, az Iskola utcán végighaladva a Viaduktig vezető Dózsa György úton, a Davidikum felé letérve a Betekints-völgy épületei közül szemelgetett a szerző, majd a Hosszú utca, a mai Jókai utca kezdetén álló Ranolder térről térhetünk vissza a belvárosba, az Óvári és a Rákóczi utcába, majd az Óváros térre. Közben egy kis kitérő, a 27. tétel a Kispipa vendéglő. Már nincs sehol, néhány éve tűnt el végleg. Milyen jó, hogy ha csak négy oldalon is, de könyv jóvoltából megőrződhet emléke az érdeklődő olvasók számára. Majd a Vár számos épületének bemutatására kerül sor, de nem marad ki a Szabadság tér, a Megyeház tér és a Kossuth utca sem. A házismereteseket korabeli képek teszik még érdekesebbé és hangulatosabbá.

Szerkesztette: Márkusné Vörös Hajnalka, Bontó László
Kiadó: a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület,

Veszprém, 2019. – 397 oldal

A könyv megvásárolható a Tourinform Veszprémben (Óváros tér 2.) 3400 Ft áron.

A TRIPADVISOR beválogatta a Fricskát a világ éttermeinek legjobb 10%-ába és Travellers’ Choice Winner díjjal jutalmazta.

Remélik, hogy idei újdonságukat, a 600 éves, szomszédos Frick malomban nyitott romkocsmát, a Felönt a garatra - Romkocsma a Fricska malmában-t is legalább ennyire fogják szeretni a Vendégek.

Mielőtt rátérnénk cikkünk apropójára, a kilátó egyedi vonásaira, foglalkozzunk röviden a névadóval, azaz Jutas vitézzel, akinek a neve nem csak a 6 méteres kilátónál tűnik fel Veszprémben, hanem utat és városrészt is elneveztek róla.

Jutas vitéz Árpád fejedelem egyik fia volt a négy közül, akik a Duna, a Sárvíz és a Kapos partján vándoroltak úgy, hogy téli szállásuk egymáshoz viszonylag közel, a Duna két partján Kalocsa magasságában legyen. Zoltáé Solt mellett, Üllő nyári szállása Üllő térségében, Tarhosé Tarrós környékén, Jutasé a mai Veszprém térségében. Így maradt fent térségünkben Jutas neve

A kilátót, valamint azt övező túraösvéányt és pihenőhelyeket a VERGA Zrt. alakította ki még 2014-ben, azóta pedig kedvelt kirándulóhely, a szalonnasütők és padok pedig baráti összejöveteleknek is helyszínt biztosítanak. Igaz, így is vannak sokan még a városban, akik - ha hallottak is a szóbeszédben a helyszínről - eddig elkerülték, vagy nem ezt választották elsődleges sétaútvonalnak.

Pedig a környéken futópálya, szabadtéri kondipark és persze a 6 méter magas, több, mint 90 cölöpből kialakított kilátó is található, ami már a földről is egyedi látványt nyújt, de az igazi különlegességét akkor láthatjuk meg, ha madártávlatból nézünk rá.

Magyar János tervező által megálmodott építmény a Fibonacci-számok törvényét követi, pontosabban az aranymetszés, vagy az aranyarány formáját képezi le.

Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között. Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon. Az ókori püthagoreusok, akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán). Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen (például a tipográfiában vagy a fényképészetben) alkalmazzák őket. Az aranyarányt numerikusan kifejező irracionális Φ ≈ 1,618 számnak (görög nagy fí) számos érdekes matematikai tulajdonsága van.

Ezt a tételt maximum akkor érezhetjük, ha testkozelből fedezzük fel a kilátót, ahogy az alsó, szélesebb lépcsőfokok egyre meredekebbek lesznek, ahogy elérjük a 6 méteres magasságot, ahonnan déli rányban megpillanthatjuk a veszprémi várat, északra pedig a Bakony vonulatait.

És most nézzük, hogy ez hogyan néz ki madártávlatból, valamint megmutatjuk, milyen szabadidős elfoglaltságokra van lehetőség a Juas vitéz kilátó szomszédságában.

Forrás: vehir.hu

Időpont: 2020. július 29., szerda 16 óra
Helyszín: Veszprém, Jutasi út - Budapest út körforgalmi aluljáró

Zene: Titzkrisztian

„…Teli kép valamennyi. Tobzódik, hemzseg, habzik a színalkalmazással, formaattrakciókkal. Bogarászik és bogarásztat, mint a vérbeli grafikus.

Tornyok, kapuk, hidak, városok egy álomutazásról, ahova Zsuzsa visz bennünket: suhanunk és illanunk, de már ott is vagyunk az óorosz lakott terekben, Indiában, Indokínában és Kínában. De Zsuzsa képein mindez a dekorativitáson túlra utal – stilizálásai mindig igazítanak rajta. Úgy, hogy emberes természete lesz az épített környezet mellett a hegyeknek, a változatos erdőknek, az erőt sugárzó terebélyes fáknak is…”

Kilián László író

Tungli Zsuzsanna grafikus Veszprémben él. Rajztanulmányait a Művészetek Háza Veszprémi Vizuális Műhelyében kezdte. Főiskolára és egyetemre grafika, rajz és etika szakokra járt.

Első kiállítása 2002-ben volt, majd egy évtizednyi kihagyás után 2012-ben ismét rajzolni kezdett. Az azóta eltelt évek alatt számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek grafikái.

2015-ben a Veszprémi Művész Céh tagja lett; ugyanabban az évben tíz képből álló kollekciója fődíjas lett a kaposvári 20. Nemzetközi Miniatűr Fesztiválon.

Színes és vidám, egyedi grafikákat készít. Rajzain legtöbbször képzeletbeli városok és erdők, természeti formák és különböző lények tűnnek fel.

Az utóbbi években illusztrációkat is készít, illetve különböző magyar városok részleteit, épületeit és látképeit rajzolja meg.

Az alábbi helyeken volt egyéni vagy csoportos kiállítása: Veszprém, Budapest, Esztergom, Wundsiedel (D), Sárvár, Siófok, Paloznak, Kaposvár, Ajka, Várpalota, Ábrahámhegy.

www.tunglizsuzsanna.hu

A kiállítás támogatója:

Nemzeti Kulturális Alap www.nka.hu

"Bácsi Zita vagyok.  Manufakturális körülmények között, máz alatti kézi festéssel készülnek kerámiáim. Az első ecsetvonások, az ezermester nagyapám segítségével születtek, úgy 2-3 éves koromban. Akkor még a félfamentes barna rajzlapon, a vízfestékkel ismerkedtem. Máig őrzöm azt az első közös képet, ami aztán nagyapám jóvoltából mogyorófa pálcából hasított keretet kapott. Kicsiny gyermekkoromban kezdtem a magyar népi kultúrával foglalkozni, ma is aktívan táncolok, így érthető módon közel áll hozzám a népi díszítőművészet szeretete is. 1992-ben végeztem porcelánfestőként a világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra iskolájában.  Kiváló mestereimtől szerzett tudásomat kezdetben a kínai festészeten, később a mini-manufaktúrában, mint bemutató festő hasznosíthattam. Néhány év franciaországi fazekas inaskodás után elérkezettnek láttam az időt, hogy a magam útját járva megalapítsam kicsiny, kis műhelyemet, ahol saját kedvemre alkothatok. A helyszín adott volt: a Balaton-felvidék egyik legszebb kis falujában, Lovason van a szülői házam, innen indult minden…... Munkáimban gyakran merítek ebből a csodálatos kimeríthetetlen forrásból. Saját készítésű kerámia ajándéktárgyaim és hímes libatojásaim ma már számos kedves vásárlóm otthonát díszítik."

A Balaton Riviéra arcai: Zita világa

A lovasi Malomvölgy utcában Bácsi Zita keramikus, néptáncoktató és a Ro-Zita vendégház tulajdonosának szülőháza felé sétálva olyan érzésem támad, mintha régmúlt idők mesebeli helyei és emberei elevenednének meg. Száz éves eperfa, ősrégi parasztházak. Mintha egy igazibb, emberszeretőbb világba csöppentem volna …

Honnan eredhet ez a meglepő kedvesség, tiszta szeretet? Talán a természet közeli életből. Nem állítom, hogy megállt volna az idő. De azért jellemzően a maguk tradicionális eszközeivel oldják meg a mindennapi feladatokat az itt élők. Például Zita udvarán nem zúg idegesítő fűnyíró, ehelyett három birka legelészi k szépen, komótosan gondozva a pázsitot egészen a patak partig. A lovasi parasztporták keskenyek, ám de hosszúak. Elfér rajtuk a virágoskert, a baromfiudvar és a konyhakert is. Futkározhat benne kedvére Piszke király, a magyar vizsla kölyök.  De ideköltözhet akár egy egész néptánc tábor. Zitánál volt már ilyen és reméljük, lesz is, mert a távlati terve az, hogy kézműves műhellyel bővíti a vendégháza szolgáltatását. Erre adott be pályázatot az Éltető Balaton-felvidékiért Egyesületnél. Kézműves foglalkozásokat tartana nem csak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is, hiszen óriási igény lenne rá.

Zita dísztárgyai, például a levendula illetve rózsa motívumos szívecskék, teáscsészék, tálak, órák népszerűek a turisták körében is. Fehérre égő agyagból dolgozik, máz alatti kézi festéssel viszi fel a motívumait. A Herendi Porcelán Manufaktúrában tanult és dolgozott 8 évig bemutató festőként. De Franciaországban is tapasztalatokat szerzett az önálló munkához. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület minőségi védjeggyel rendelkező tagja. Minősítési eljárást követően, 2015-ben alkotásaival kiérdemeltea „Rural Quality Vidék Minősége” védjegyet.

Színes egyéniségét jellemzi, hogy hét éves kora óta néptánccal is foglalkozik, énekel és táncol, ma már oktat is.

Miközben beszélgetünk, megmutatja a házat. Már az ükapja is itt született. Apai ágon több száz évre visszamenőleg itt éltek és nevelkedtek a család tagjai. Szőlőműveléssel foglalkozott a Bácsi család. A nagyapja volt az utolsó hegybíró Lovason. Régi fotók láthatók berámázva a falon. A ház belsejében a falak kissé átalakítva ugyan, de őrzik a régi helyiségek alaprajzát. Ma már nagyobb, komfortosabb minden, de Zita nem felejti el a régi vonalakat, motívumokat.  Imádja a házat és Lovast. Szerinte pont jó, hogy nem közvetlenül a Balaton-partján fekszik, mert ennek hála elkerüli a tömeg, miközben egy karnyújtásra a nagyvíz, hogy a patakról ne is beszéljünk. Itt az erdő, a nagy kert, a Malom-völgy. Ide jobbára olyanok jönnek, akik tudják értékelni a különleges helyeket. Vannak már visszajáró törzsvendégek, hiszen 2015 óta foglalkozik vendéglátással. Egyszerre akár 12 vendéget is tud fogadni a házban. A bevételeket visszaforgatja a házra, korszerűsíti, csinosítgatja.

A Balaton Riviéra Turisztikai Egyesülethez Bácsi Zita azért csatlakozott, mert itt találta meg  az érdekképviseletét. Meggyőződése, hogy az Egyesületen keresztül a tagság hozzájárul az öt falu  és  vidéke természeti és épített kultúrájának gyarapításához -  turizmussal, szőlészettel, borászattal, gasztronómiával, a vendéglátással, népművészettel kapcsolatos értékek megőrzéséhez. Az Egyesület partnerként a helyi önkormányzatok rendelkezésére áll a turizmust érintő kérdések megoldásában, ezért tartja fontosnak részt venni a munkájában.

A résztvevők átfogó képet kapnak Veszprémről, a város zenei nagyjairól, a híres fesztiválokról, és ami a városnézést rendhagyóvá és élménydúsabbá teszi: az idegenvezető és énekes, a Veszprém megyei Prima-díjas Gizella Nőikar szólistája, Kruppa-Jakab Éva a helyszínekhez kötődő dallamokat ad elő.

Idegenvezető és énekes: Kruppa-Jakab Éva

Szeretettel várjuk a zenebarátokat - fiatalokat, családosokat, középkorúakat, nyugdíjasokat egyaránt - a következő időpontokban:

2020. július 10. péntek 15:00

2020. július 18. szombat 10:30

2020. július 24. péntek 15:00

2020. augusztus 1. szombat 10:30

2020. augusztus 7. péntek 15:00

2020. augusztus 15. szombat 10:30

2020. augusztus 20. csütörtök 10:30

2020. augusztus 29. szombat 10:30

Találkozási pont: Tourinform Veszprém (Veszprém, Óváros tér 2.)

Időtartam: 2-2,5 óra

Útvonal: Óváros tér - Rákóczi utca - Szabadság tér - Brusznyai utca - Megyeház tér – Színházkert - Virág Benedek utca - Óváros tér - Vár utca – Benedek-hegy

Az útvonal hossza: kb. 1,5-2 km (könnyű séta)

A sétán való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, kérjük, hogy a részvételi szándékot az info@veszpreminfo.hu e-mail címen szíveskedjenek jelezni.

A séta minimum 5 fő előzetes regisztrációja esetén indul. A COVID-19 biztonsági előírásoknak megfelelően a létszámot 15 főben korlátozzuk és kérjük vendégeinktől az óvintézkedések betartását (a résztvevők közötti 1,5 m védőtávolság megtartása).

JEGYÁRAK: Felnőtt: 1500 Ft, Gyermek, nyugdíjas: 900 Ft, Családi (2 felnőtt, 2 gyermek): 4000 Ft. A jegyek a séta előtt a Tourinform Veszprém irodájában vásárolhatók meg készpénzben.

Bakony&Balaton kártyával érkezők 25% kedvezményben részesülnek.

További biztonsági előírások az MTÜ ajánlása (COVID-19 Kézikönyv) alapján 

"Idegenvezetők
-erősen javasolt a maszk viselése a résztvevők számára
-programokat kizárólag olyan helyen lehet tartani, ahol biztosítható a másfél méteres védőtávolság betartása
-a programok illusztrációs anyagait rendszeresen fertőtleníteni kell
-a séták/programok maximális létszámát úgy kell meghatározni, hogy a biztonsági előírások betarthatóak legyenek
-a programokon csak azokat szabad fogadni, akik egészségesek, a magukat betegnek érző vendégek számára rugalmas lemondási és átfoglalási feltételek biztosítása javasolt
-a programokat megelőzően a résztvevőket tájékoztatni kell a konkrét programra vonatkozó biztonsági előírásokról
Jelen ajánlás nem minősül hatósági előírásnak és nem mentesít a hatályos közegészségügyi és egyéb jogszabályok betartásának kötelezettsége alól."

• VESZPRÉM, A ZENÉLŐ ÉKSZERDOBOZ - TEMATIKUS, ZENÉS, GARANTÁLT VÁROSNÉZŐ SÉTÁK (214KB)

A kiadvány sétaútvonalakat ajánl, ismerteti a város látnivalóit, szemezget a helyi fesztiválokból és a környék nevezetességeiből. 

Magyar, angol és német nyelven is megtalálható, nyomtatott formában a Tourinform Veszprém irodában (Óváros tér 2.) érhető el (német verzió július végétől).

További információért keresse fel az alábbi weboldalt.

Az alábbi linkekre kattintva érhetőek el online a térképek:

• Légy ott(hon) Veszprémben (2MB)
• Act like a Veszprémer (3MB)
• Zu Hause in Veszprém (2MB)